A modern kori történelem egy folyamatosan változó és összetett mozaik, amely számos nemzetközi eseményt és jelenséget ölel fel. Az utóbbi évszázadok során a világ színpadán számos jelentős fordulat zajlott, amelyek hatással voltak a politikai, gazdasági é

Első ízben, hagyományteremtő céllal szervezte meg közös konferenciáját a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi Intézete és a toruń-i Nicolaus Kopernikus Egyetem Hadtörténeti Tanszéke, Modern History Symposium néven. Ez az esemény különösen fontos platformot biztosított a modern kor történetével foglalkozó szakemberek számára, hogy megosszák legújabb kutatási eredményeiket és eszmecserét folytassanak a terület legfrissebb fejlesztéseiről.

A két egyetem történészei közötti szakmai együttműködés már több mint egy évtizede tart, és gazdag tapasztalatokat hozott magával. Ez az együttműködés nem csupán nemzetközi konferenciákon való részvételt jelentett, hanem személyes kapcsolatok ápolását és közös kiadványok létrehozását is magában foglalja. Különösen a középkor tudósai között alakult ki szoros szövetség, amely lehetővé tette a tudományos párbeszédet és az ismeretek bővítését.

A pénteki szakmai tanácskozás új dimenziót adott a már meglévő kapcsolatrendszernek, hiszen a modern kor kihívásaira reagáló szakemberek is csatlakoztak az együttműködéshez.

- A toruń-i Nicolaus Kopernikus Egyetemmel elsőként az intézet középkorász történészei alakítottak ki szakmai kapcsolatot, amelynek kulcsfigurája egyetemünk díszdoktora, Roman Czaja professzor, a neves középkortörténész, aki már az első találkozás alkalmával felvetette az együttműködés bővítésének lehetőségét, többek között az új és legújabb kori történelem terén. Ennek első, legfontosabb állomása a mostani szimpózium - ismertette a hirek.unideb.hu portálnak a konferencia előzményeit Barta Róbert.

A DE BTK Történelmi Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy elengedhetetlennek tartja a személyes és szakmai kapcsolatok gondozását, hiszen ezek mindkét fél számára motiváló erővel bírnak a tudományos területen. A kapcsolatok révén a kutatók lehetőséget kapnak egymás munkáinak megismerésére, és publikációik nemzetközi színtéren is érvényesülhetnek.

A szimpóziumon előadást tartott a belorusz történelem 1915 és 1919 közötti izgalmas, itthon alig ismert időszakáról Dorota Michaluk, a toruń-i egyetem Hadtörténeti Tanszékének professzora, a litván és a belorusz történelem kiváló szakértője, aki elmondta: a lengyel-magyar kapcsolatok régi történelmi múltra tekintenek vissza, amit tudományos szinten napjainkban is folytatni kell. Ehhez az út egymás tudományos tevékenységének megismerésén át vezet, amihez nélkülözhetetlen a személyes kapcsolattartás, amit a tervek szerint a jövőben - azon túl, hogy örömmel adnak otthont a következő évi konferenciának - bővíteni szeretnének, a már meglévő oktatói mellett többek között hallgatói mobilitással is.

A konferencián a lengyel előadók közül Krzysztof Kania professzor az 1945 utáni lengyel emigráció meghatározó alakjainak levelezését elemezte, ezzel értékes bepillantást nyújtva a lengyel kommunista rendszer későbbi éveibe. A DE BTK Történelmi Intézetéből érkező Schrek Katalin egyetemi adjunktus a Balkán régióval kapcsolatos kutatásairól beszélt, amely a közelmúltban indult projektjének része. Emellett Lévai Csaba professzor az amerikai történelem korai szakaszának Kádár-rendszer alatti megítélését tárta fel, bemutatva kutatásának egy különleges aspektusát.

A szimpózium angol nyelvű előadásait még az idén publikálja a Történelmi Intézet évkönyve, amely a Történeti Tanulmányok legfrissebb kiadásaként lát napvilágot.

A Modern History Symposium házigazdája 2026 tavaszán Torunban a Kopernikus Egyetem lesz.