Moszkva figyelmeztetése szerint az Egyesült Államok lépései nukleáris katasztrófához vezethetnek, amely globális szinten súlyos következményekkel járhat.

Az Egyesült Államok elkezdte a B61-12-es gravitációs bombák előre telepítését Európában, amelyek jelenleg a legveszélyesebb fegyverek közé tartoznak. Jill Hruby, a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal vezetője, csütörtöki washingtoni beszédében kiemelte e lépések fontosságát, amelyek várhatóan tovább fokozzák a feszültséget az Egyesült Államok és Oroszország között.

Jill Hruby, a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal (NNSA) vezetője január 16-án a washingtoni Hudson Intézetben tartott előadásában bejelentette, hogy az Egyesült Államok megerősítette a nukleáris arzenáljának legkritikusabb elemének számító, modernizált B61-12-es atombombák előretolt telepítését a NATO európai tagállamainál.

A NATO európai bázisaiba eljuttatott termonukleáris gravitációs bombák már 1968 óta az amerikai nukleáris arzenál szerves részét képezik, és ezek az eszközök az egyik legrégebbi, ugyanakkor a legnagyobb sokoldalúsággal bíró fegyverek közé tartoznak. E bombák célzott alkalmazása repülőgépekről történik, amelyek képesek a nukleáris robbanóeszközök precíz ledobására, így hatékonyan juttatják el őket a kijelölt célpontokhoz.

Az új irányítási rendszerekkel tervezett eszközök ellenére a kritikus hangok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a fegyverek óriási pusztító erejükkel képesek válogatás nélkül ártani, civileket megölni és alapvető infrastruktúrákat lerombolni. Az ilyen technológiák bevezetése tehát nem csupán technikai kérdés, hanem komoly etikai dilemmákat is felvet.

Az eszközt a kiemelkedő precizitása miatt ismerik, amelyet nagymértékben a vezérelt farokkormányának köszönhet. Ez a technológia lehetővé teszi a pilóták számára, hogy a bombát a célponttól jelentős távolságból, a levegőből dobják le, így minimalizálva a kockázatokat. A fejlesztések már régóta zajlanak, és az eszköz korszerűsítése a valaha volt egyik legköltségesebb atombomba-projekt keretein belül valósul meg. 2024 decemberében a B61-12 élettartam-hosszabbítási program elérte a végső gyártási egységét, ezzel mindössze három év alatt sikerült lezárni a gyártási folyamatot. 2024 októberében az NNSA bejelentette a B61-13 bevezetését, amely új lehetőségeket kínál. A múltban Oroszország már jelezte, hogy a fejlettebb bomba telepítése a "nukleáris küszöb" csökkentésével egyenértékű lépés.

Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetsége nukleáris információs projektjének vezetője a The EurAsian Times által közölt hírekre reagálva megjegyezte, hogy Jill Hruby nyilatkozata szinte azt sugallja, mintha hivatalosan bejelentették volna a B61-12-es nukleáris fegyver európai telepítésének kezdetét.

Oroszország ezzel szemben a becslések szerint mintegy 2000 ilyen fegyverrel rendelkezik. Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint Oroszország és az Egyesült Államok jelenleg az összes nukleáris robbanófej mintegy 90 százalékát birtokolja, és mindegyikük katonai készletében mintegy 4000 robbanófej található.