Nátha, torokfájás és köhögés: Miért olyan nehéz megszabadulni tőlük? A hideg évszakok beköszöntével sokan találkoznak a megfázás kellemetlen tüneteivel. A nátha, torokfájás és köhögés nem csupán bosszantó, hanem gyakran megnehezíti a mindennapi életet is

Azt hisszük, már mindent tudunk a felső légúti fertőzésekről, hiszen sokan évente legalább egyszer átéljük. Még mindig akadnak azonban félreértések a témában.
A tél lassan búcsúzik, de sokak számára a megfázás még mindig a napi valóság része. Akik felépülnek, gyakran tapasztalják, hogy a köhögés vagy a reggeli orrdugulás még hetekig tartósan jelen van. Régen egy megfázás csupán egy-két hétig tartott, azonban napjainkban megesik, hogy a tünetek akár egy hónapig is elhúzódnak. De vajon biztosak lehetünk abban, hogy csupán megfázásról van szó? Sokféle tényező állhat a háttérben, amelyek felső légúti problémákat okozhatnak. Érdemes alaposan utánajárni, mi minden játszhat közre ebben a jelenségben!
"Nem fertőz, csak megfáztam" - gyakran hallani ezt a kijelentést. De vajon tényleg helytálló ez a nézőpont? A megfázás, vagy más néven meghűlés, tipikusan orrdugulással, orrfolyással, tüsszögéssel, köhögéssel, sőt, torokfájással jár. A kifejezés azonban félrevezető lehet, hiszen a betegséget nem csupán a hideg levegő vagy a testhőmérséklet csökkenése idézi elő, ahogy sokan vélik. Minden ilyen típusú betegség mögött valamilyen kórokozó áll – ez igaz a náthára, az influenzára, sőt, a COVID-19-re is. A betegség során gyulladás lép fel: a fehérvérsejtek a sérült szövetekhez tódulnak, hogy támogassák a gyógyulást. Ezen gyulladástünetek, mint az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és köhögés, éppen ezért alakulnak ki. Bár a hideg időjárásnak van szerepe, inkább mint "rásegítő" faktornak, nem mint közvetlen oknak. "A fertőzésekhez szükséges, hogy vírusok vagy baktériumok kerüljenek a nyálkahártyánkra, és elegendő mennyiségben" - mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus és infektológus. A szakértő hozzátette, hogy a levegő magas páratartalma is növelheti a kockázatot. Továbbá, télen az immunrendszerünk állapota is fontos szerepet játszik: ilyenkor általában kevesebb vitamint fogyasztunk, zárt terekben töltünk több időt, ritkábban szellőztetünk, és a gyerekek iskolakezdése sem segít a helyzeten. "Ráadásul ősszel és télen a nyálkahártya könnyebben sérülhet, kiszáradhat vagy repedezhet, ami gyengébb védelmet jelent" - magyarázza a szakember. De miért aggódunk annyira a gyerekek miatt, amikor nem viselnek sapkát, sálat, vagy mezítláb futkosnak otthon? "A szervezetünk próbálja megőrizni a testhőt - mondja dr. Kádár János. - A hideg levegővel érintkező testrészek vérellátása csökken, hogy a hőt bent tartsa a testben. Ez viszont rombolhatja a kórokozók elleni védelmünket: kevesebb immunsejt harcol a védelmünk érdekében. Az összefüggés nem közvetlen, amit az is mutat, hogy a nagyobb járványok jellemzően nem a leghidegebb hetekben alakulnak ki, hanem inkább az enyhe, nyirkos időjárás kedvez ezeknek. Ezért tapasztalhatjuk, hogy sokan nem decemberben, hanem már a tavasz kezdetén esnek át a megfázáson."
A kórokozók világát emlegettük, de természetesen ez nem egy egységes csoport. A vírusok genetikai információból és fehérjéből épülnek fel, és önálló életre nem képesek; csupán gazdaszervezetekben, mint például az emberi test, tudnak szaporodni. E közben azonban rombolják is azt, ami a betegség kialakulásához vezet. A baktériumok ezzel szemben nagyobb méretűek a vírusoknál. Valójában egysejtű élőlények, amelyek képesek életben maradni a legkülönfélébb környezetekben, például vízben, élelmiszerek felületén, vagy akár használati eszközökön. Érdekesség, hogy saját testünkben is számos baktérium él, és a jótékony fajtáik még segítik is a szervezetünk működését, például a bélrendszer egészséges működésében. Ugyanakkor a káros baktériumok szintén megbetegíthetnek minket, akárcsak a vírusok.
Hogyan tudjuk kideríteni, hogy a nátha vagy a torokfájás mögött mi állhat, és miért lényeges ez a megkülönböztetés?
A baktériumok által kiváltott fertőzés akár két-három hétig is elhúzódhat, és a tünetek fokozatosan romlanak. Fontos megjegyezni, hogy bár mindkét esetben tapasztalhatunk orrdugulást és köhögést, a köpet színe árulkodó lehet: vírusfertőzés esetén a váladék általában híg és átlátszó, míg baktérium jelenlétében sárgászöld árnyalatot ölt. Ezen kívül baktériumfertőzés esetén gyakran tapasztalunk magas lázat és a nyirokcsomók megnagyobbodását is. A tünetek ilyenkor általában nem enyhülnek gyógyszeres kezelés nélkül, és szükség lehet antibiotikumra is. Fontos hangsúlyozni, hogy az antibiotikumok csak baktériumokkal szemben hatékonyak, a vírusokkal szemben nem nyújtanak megoldást. Ha vírusfertőzés miatt érezzük magunkat rosszul, a legjobb megoldás a meleg italok fogyasztása és a bőséges pihenés.
A vírusfertőzések többnyire rövidebb ideig tartanak - tipikusan öt-hét napig -, és képesek maguktól odébbállni. Általában az első pár nap nehezebb, aztán fokozatos a javulás. Hőemelkedéssel számolhatunk, gyakoribb tünet az izzadás, de hidegrázás, étvágytalanság, gyengeség is előfordulhat. Vírusból sok változat szóba jöhet, hiszen több mint kétszáz olyat ismerünk, amelyik náthát okoz. Ez a magyarázata annak, hogy hiába győzzük le az egyiket, és akár válunk védetté vele szemben, a másik típus még leteríthet - akár évente többször is. Az elmúlt években leginkább a koronavírus foglalkoztatott minket, közülük is a Covid-19 kórokozó. Ám ebből is sokféle fertőz, köztük négy olyan típus, amely kimondottan náthás megbetegedést vált ki - olvasható az amerikai járványügyi hivatal (CDC) összefoglalójában. Ismertté vált még az RSV (respiratory syncitial virus) vagy óriássejtes vírus, amely alapvetően enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz, ám kisgyerekeknél, szív- vagy tüdőbetegséggel élő időseknél és gyenge immunrendszer mellett átterjedhet az alsó légutakra, hörgőkre, tüdőre, ami már veszélyesebb állapot. Ám nemcsak a náthát, az influenzát is vírus okozza, méghozzá három nagy csoportja. Az A és a B nagyobb járványokért felelős, a C inkább csak enyhe légúti tüneteket okoz. Mutációkkal állandóan változnak, így játszva ki az immunrendszert. Bár szervezetünk ellenanyagot termel, a következő évben az már nem biztos, hogy hatásos. Miből tudjuk, hogy influenzával állunk szemben? A tünetek általában hirtelen jelentkeznek, és órák alatt rosszabbodnak. Többnyire akkor is torokfájással, köhögéssel indul a dolog, de magas láz társulhat hozzájuk, és a fő jelzés az, hogy fájnak az izmaink, ízületeink, gyengék vagyunk, fejfájással küzdünk. Általában egy-két hetünkbe kerül a dolog. Veszélyessé a szövődményei tehetik, mint a tüdőgyulladás vagy középfül-gyulladás. De vajon mi a magyarázata annak, hogy egyre több a beteg, és a megbetegedéseinket intenzívebbnek, hosszabban elhúzódónak érzékeljük? Sokan úgy gondolják, hogy erősebb, fertőzőképesebb vírusok terjedtek el, ám a magyarázat inkább az, hogy a koronavírus alatti szigorú korlátozások miatt egy-két éven át nem estünk át légúti fertőzéseken, így most kellemetlenebbül éljük meg ezeket. "Elfelejtettük, milyen is egy közönséges megfázás, és most újra szembesülünk vele" - nyilatkozta az ABC News-nak William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája. És persze azoknak, akik egy ideje nem voltak náthásak, most gyengébb az immunitásuk. Ami a baktériumok okozta megbetegedéseket illeti, ott tényező lehet az antibiotikumrezisztencia is: a sok antibiotikumszedés miatt a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak, hiszen ezek az ellenszerek átmenetileg elpusztítják ugyan őket, ám szervezetük "tanul", fejlődik is az összecsapások alatt, és ez világszerte több százezer ember halálához vezet évente.