Nátha, torokfájás és köhögés: Miért olyan nehéz megszabadulni tőlük? A hideg évszakok beköszöntével sokan találkoznak a megfázás kellemetlen tüneteivel. A nátha, torokfájás és köhögés nem csupán bosszantó, hanem gyakran megnehezíti a mindennapi életet is


Azt hisszük, már mindent tudunk a felső légúti fertőzésekről, hiszen sokan évente legalább egyszer átéljük. Még mindig akadnak azonban félreértések a témában.

A tél lassan búcsúzik, de sokak számára a megfázás még mindig a napi valóság része. Akik felépülnek, gyakran tapasztalják, hogy a köhögés vagy a reggeli orrdugulás még hetekig tartósan jelen van. Régen egy megfázás csupán egy-két hétig tartott, azonban napjainkban megesik, hogy a tünetek akár egy hónapig is elhúzódnak. De vajon biztosak lehetünk abban, hogy csupán megfázásról van szó? Sokféle tényező állhat a háttérben, amelyek felső légúti problémákat okozhatnak. Érdemes alaposan utánajárni, mi minden játszhat közre ebben a jelenségben!

"Nem fertőz, csak megfáztam" - gyakran hallani ezt a kijelentést. De vajon tényleg helytálló ez a nézőpont? A megfázás, vagy más néven meghűlés, tipikusan orrdugulással, orrfolyással, tüsszögéssel, köhögéssel, sőt, torokfájással jár. A kifejezés azonban félrevezető lehet, hiszen a betegséget nem csupán a hideg levegő vagy a testhőmérséklet csökkenése idézi elő, ahogy sokan vélik. Minden ilyen típusú betegség mögött valamilyen kórokozó áll – ez igaz a náthára, az influenzára, sőt, a COVID-19-re is. A betegség során gyulladás lép fel: a fehérvérsejtek a sérült szövetekhez tódulnak, hogy támogassák a gyógyulást. Ezen gyulladástünetek, mint az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és köhögés, éppen ezért alakulnak ki. Bár a hideg időjárásnak van szerepe, inkább mint "rásegítő" faktornak, nem mint közvetlen oknak. "A fertőzésekhez szükséges, hogy vírusok vagy baktériumok kerüljenek a nyálkahártyánkra, és elegendő mennyiségben" - mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus és infektológus. A szakértő hozzátette, hogy a levegő magas páratartalma is növelheti a kockázatot. Továbbá, télen az immunrendszerünk állapota is fontos szerepet játszik: ilyenkor általában kevesebb vitamint fogyasztunk, zárt terekben töltünk több időt, ritkábban szellőztetünk, és a gyerekek iskolakezdése sem segít a helyzeten. "Ráadásul ősszel és télen a nyálkahártya könnyebben sérülhet, kiszáradhat vagy repedezhet, ami gyengébb védelmet jelent" - magyarázza a szakember. De miért aggódunk annyira a gyerekek miatt, amikor nem viselnek sapkát, sálat, vagy mezítláb futkosnak otthon? "A szervezetünk próbálja megőrizni a testhőt - mondja dr. Kádár János. - A hideg levegővel érintkező testrészek vérellátása csökken, hogy a hőt bent tartsa a testben. Ez viszont rombolhatja a kórokozók elleni védelmünket: kevesebb immunsejt harcol a védelmünk érdekében. Az összefüggés nem közvetlen, amit az is mutat, hogy a nagyobb járványok jellemzően nem a leghidegebb hetekben alakulnak ki, hanem inkább az enyhe, nyirkos időjárás kedvez ezeknek. Ezért tapasztalhatjuk, hogy sokan nem decemberben, hanem már a tavasz kezdetén esnek át a megfázáson."

A kórokozók világát emlegettük, de természetesen ez nem egy egységes csoport. A vírusok genetikai információból és fehérjéből épülnek fel, és önálló életre nem képesek; csupán gazdaszervezetekben, mint például az emberi test, tudnak szaporodni. E közben azonban rombolják is azt, ami a betegség kialakulásához vezet. A baktériumok ezzel szemben nagyobb méretűek a vírusoknál. Valójában egysejtű élőlények, amelyek képesek életben maradni a legkülönfélébb környezetekben, például vízben, élelmiszerek felületén, vagy akár használati eszközökön. Érdekesség, hogy saját testünkben is számos baktérium él, és a jótékony fajtáik még segítik is a szervezetünk működését, például a bélrendszer egészséges működésében. Ugyanakkor a káros baktériumok szintén megbetegíthetnek minket, akárcsak a vírusok.

Hogyan tudjuk kideríteni, hogy a nátha vagy a torokfájás mögött mi állhat, és miért lényeges ez a megkülönböztetés?

A baktériumok által kiváltott fertőzés akár két-három hétig is elhúzódhat, és a tünetek fokozatosan romlanak. Fontos megjegyezni, hogy bár mindkét esetben tapasztalhatunk orrdugulást és köhögést, a köpet színe árulkodó lehet: vírusfertőzés esetén a váladék általában híg és átlátszó, míg baktérium jelenlétében sárgászöld árnyalatot ölt. Ezen kívül baktériumfertőzés esetén gyakran tapasztalunk magas lázat és a nyirokcsomók megnagyobbodását is. A tünetek ilyenkor általában nem enyhülnek gyógyszeres kezelés nélkül, és szükség lehet antibiotikumra is. Fontos hangsúlyozni, hogy az antibiotikumok csak baktériumokkal szemben hatékonyak, a vírusokkal szemben nem nyújtanak megoldást. Ha vírusfertőzés miatt érezzük magunkat rosszul, a legjobb megoldás a meleg italok fogyasztása és a bőséges pihenés.

A vírusfertőzések többnyire rövidebb ideig tartanak - tipikusan öt-hét napig -, és képesek maguktól odébbállni. Általában az első pár nap nehezebb, aztán fokozatos a javulás. Hőemelkedéssel számolhatunk, gyakoribb tünet az izzadás, de hidegrázás, étvágytalanság, gyengeség is előfordulhat. Vírusból sok változat szóba jöhet, hiszen több mint kétszáz olyat ismerünk, amelyik náthát okoz. Ez a magyarázata annak, hogy hiába győzzük le az egyiket, és akár válunk védetté vele szemben, a másik típus még leteríthet - akár évente többször is. Az elmúlt években leginkább a koronavírus foglalkoztatott minket, közülük is a Covid-19 kórokozó. Ám ebből is sokféle fertőz, köztük négy olyan típus, amely kimondottan náthás megbetegedést vált ki - olvasható az amerikai járványügyi hivatal (CDC) összefoglalójában. Ismertté vált még az RSV (respiratory syncitial virus) vagy óriássejtes vírus, amely alapvetően enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz, ám kisgyerekeknél, szív- vagy tüdőbetegséggel élő időseknél és gyenge immunrendszer mellett átterjedhet az alsó légutakra, hörgőkre, tüdőre, ami már veszélyesebb állapot. Ám nemcsak a náthát, az influenzát is vírus okozza, méghozzá három nagy csoportja. Az A és a B nagyobb járványokért felelős, a C inkább csak enyhe légúti tüneteket okoz. Mutációkkal állandóan változnak, így játszva ki az immunrendszert. Bár szervezetünk ellenanyagot termel, a következő évben az már nem biztos, hogy hatásos. Miből tudjuk, hogy influenzával állunk szemben? A tünetek általában hirtelen jelentkeznek, és órák alatt rosszabbodnak. Többnyire akkor is torokfájással, köhögéssel indul a dolog, de magas láz társulhat hozzájuk, és a fő jelzés az, hogy fájnak az izmaink, ízületeink, gyengék vagyunk, fejfájással küzdünk. Általában egy-két hetünkbe kerül a dolog. Veszélyessé a szövődményei tehetik, mint a tüdőgyulladás vagy középfül-gyulladás. De vajon mi a magyarázata annak, hogy egyre több a beteg, és a megbetegedéseinket intenzívebbnek, hosszabban elhúzódónak érzékeljük? Sokan úgy gondolják, hogy erősebb, fertőzőképesebb vírusok terjedtek el, ám a magyarázat inkább az, hogy a koronavírus alatti szigorú korlátozások miatt egy-két éven át nem estünk át légúti fertőzéseken, így most kellemetlenebbül éljük meg ezeket. "Elfelejtettük, milyen is egy közönséges megfázás, és most újra szembesülünk vele" - nyilatkozta az ABC News-nak William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája. És persze azoknak, akik egy ideje nem voltak náthásak, most gyengébb az immunitásuk. Ami a baktériumok okozta megbetegedéseket illeti, ott tényező lehet az antibiotikumrezisztencia is: a sok antibiotikumszedés miatt a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak, hiszen ezek az ellenszerek átmenetileg elpusztítják ugyan őket, ám szervezetük "tanul", fejlődik is az összecsapások alatt, és ez világszerte több százezer ember halálához vezet évente.

Related posts