A hajdú-bihari kisvasút jövője még mindig kérdőjelek övezik, és senki sem tudja megjósolni, milyen irányba halad majd.

A síneket már teljesen elborította a gyomnövényzet. Jelenleg kérdéses, hogy mikor állhat ismét forgalomba a Hortobágy-halastavi Kisvasút.
Alig több mint tíz évvel azután, hogy véget ért a "Daruvonulás Hortobágyon - a Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása" című európai uniós pályázat, vasútbiztonsági okok miatt már fel is függesztették a kisvasút közlekedését. A projekt ünnepélyes átadását 2012. május 30-án tartották, 2023 óta viszont Sziktipró, a mozdony már nem húzza maga után a turistákkal tele kocsikat - írja a Cívishír. Azt egyelőre megtippelni sem lehet, hogy vajon a Hortobágy egyik fontos turisztikai vonzereje mikortól működhet újra, de erről részletesebben kicsit később.
A kisvasút története az 1920-as években kezdődött, amikor a halastavakhoz való takarmánybevitel és a lehalászott halak szállítása érdekében épült. E kezdeti célok mellett a vasút később turisztikai vonzerőt is képviselt, amihez elengedhetetlen volt a fejlesztések végrehajtása. A turizmus irányába tett lépésekhez egészen 2002-ig kell visszatekintenünk, amikor is a kisvasút már több tulajdonos és üzemeltető keze alatt működött. 1993 és 2002 között a Hortobágyi Halgazdaság Rt. irányítása alatt állt, majd 2002 márciusától a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) vette át a vagyonkezelést. A sinekvilag.hu kétrészes, részletes cikkéből további érdekességeket tudhatunk meg a kisvasút fejlődéséről és turisztikai jelentőségéről.
A hatóságok 2006 novemberében adták meg a személyforgalomra vonatkozó engedélyt, amelynek egyik fontos feltétele, hogy a kisvasút évente április 15. és október 31. között járathassa utasait.
A Hortobágy-halastavi Kisvasút félmilliárdos fejlesztése lassú léptekkel halad előre.
Az üzemeltetési feladatokat 2015-ig a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. látta el, ezt követően pedig a HNPI vette át a stafétát. Különösen jelentős esemény történt 2008-ban, amikor a nemzeti park 500 millió forintos támogatást nyert az Észak-alföldi Operatív Program keretein belül. Ebből az összegből lehetőség nyílt a meglévő vasúti pálya felújítására, a nyomvonal hosszabbítására, valamint a végállomás körüli turisztikai látványosságok kialakítására. A bővítés egyik kiemelkedő eleme volt, hogy a nyomvonal meghosszabbításával a Kondás-tó, amely Európa legnagyobb darvak által használt pihenőtava, kisvasúton is elérhetővé vált. Azonban, ahogy az lenni szokott, a projekt kivitelezése nem ment zökkenőmentesen: a munkálatok befejezésére egészen 2012 májusáig kellett várni. Érdemes megemlíteni, hogy a csúszás egyik fő oka a 2009-2010-es tél volt, amikor a márciusi fagyok miatt nem lehetett munkát végezni a területen.