A német gazdaság stagnál, és nem tapasztalunk semmiféle jelentős változást vagy fellendülést.

Az ősz nem hozott jelentős változást a gyengélkedő német gazdaság és különösen az ipar helyzetében. A Szövetségi Statisztikai Hivatal december első hetében közzétett adatai szerint a feldolgozóipar termelése, az ár-, a szezonális- és a naptárhatásoktól megtisztítva, októberben 1,0 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva, míg a 2023 októberéhez képest a visszaesés mértéke már 4,5 százalékot is elért. A beérkező rendelések is kedvezőtlen irányban változtak, hiszen szeptemberhez képest 1,5 százalékos csökkenést mutattak.

"A gyártási szektor csökkenő trendje továbbra is megfigyelhető" - nyilatkozta Jupp Zenzen, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szakértője. A termelési mutatók és a belföldi kereslet a világjárvány óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek. "A magas költségek, a gazdaságpolitikai instabilitás, a szakképzett munkaerő hiánya, valamint a túlzott bürokrácia mind-mind nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra" - tette hozzá a szakértő. Rámutatott arra is, hogy a gazdasági aktivitás körüli "bizonytalanság fékezi a hazai beruházások növekedését". Egyszóval "a trendfordulóra egyelőre nincs remény" - vonta le a végső következtetést a kamara munkatársa.

Az idei évben ismét csökkent a külkereskedelmi forgalom, ami újabb kihívások elé állítja a gazdaságot.

Az exportforgalom tavalyi 1,2%-os, míg a behozatal 9,9%-os csökkenése után idén Németország külkereskedelmi forgalma ismét csökkenést mutat, bár a mérséklődés mértéke a tavalyihoz képest enyhébb. A Szövetségi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján január és október között a külkereskedelem alakulása továbbra is figyelemre méltó trendeket mutat.

Január és október között hat hónapban tapasztalhattuk, hogy mind a kivitel, mind a behozatal elmaradt az előző év azonos hónapjának adataitól, míg négy hónapban a számok meghaladták az előző évi szintet. Különösen figyelemre méltó a márciusi és a júniusi kivitel, amelyek 8,5 százalékos csökkenést mutattak, valamint a behozatal terén a májusi 10 százalékos, illetve a márciusi és júniusi 9,0 százalékos visszaesés 2023 azonos hónapjához viszonyítva.

Dirk Jandura, a külkereskedelmi szövetség (BGA) elnöke aggasztó helyzetet vázolt fel: "Exportunk nem állja meg a helyét a versenytársakkal szemben, míg az import iránti kereslet is hiányos. Németországban egy komoly válságra van kilátás, amely nem csupán átmeneti jelenség, hanem mélyen gyökerező strukturális problémákkal terhelt." Jandura figyelmeztetett arra is, hogy "ha sürgős intézkedések nem születnek, akkor súlyos jóléti veszteségekre és jelentős munkahelyek megszűnésére lehet számítani."

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese a közeljövőben nem várja az exportmotor gyors felfutását. Az ipari szektor komoly strukturális problémákkal küzd, és versenyképességének csökkenése miatt "a következő évre mindenképpen stagnálást prognosztizálunk".

Majdnem 25%-kal megnőtt a csődbe jutott vállalatok száma.

A Creditreform előrejelzése szerint 2024-re a gazdasági válság következtében fizetésképtelenné váló német vállalkozások száma 22,4 ezerre nőhet. Ez a szám a tavalyihoz képest negyedével magasabb, s várhatóan a következő évben tovább emelkedik, elérve a 2015 óta mért legmagasabb, 23,1 ezres szintet. A cégek helyzetét súlyosan befolyásolják a koronavírus-járvány évei, a megugró energiaárak és a megemelkedett kamatlábak, amelyek sok vállalkozást gyengítettek meg. Ráadásul a járvány alatt bevezetett mentességek érvényessége lejárt, ami tovább növeli a csődeljárások kockázatát.

"Az elmúlt évek gazdasági zűrzavara fokozatosan, de most már a vállalatok körében fizetésképtelenség formájában mutatkozik meg" - nyilatkozta Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutatási osztályának vezetője. "Ez arra utal, hogy hamarosan ismét a 2009-es és 2010-es évek szintjéhez hasonló fizetésképtelenségi statisztikákra számíthatunk, amikor is a csődöt jelentett cégek száma elérte a 32 ezret évente."

Az év végén számos nagyvállalatot sújtott a csőd. Ezek közé tartozik a Galeria Karstadt Kaufhof, az FTI Touristik és az Esprit Europe. A fizetésképtelenné vált vállalatok több mint négy ötöde a tíz főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztatók teszik ki. A Creditreform szerint 2024-ben Németországban összesen 320 ezer munkahely került veszélybe vagy szűnt meg a vállalati csődök miatt.

Németország, Neuschwanstein Kastély. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: **Globális Perspektívák** A globális színtér folyamatosan változik, és ennek megértése elengedhetetlen a mai világban. A különböző országok kultúrái, gazdasági helyzetei és politikai rendszerei mind hozzájárulnak ahhoz a sokszínű mozaikhoz, amely a nemzetközi közösséget alkotja. Az együttműködés és a verseny dinamikája, valamint a globális problémák, mint a klímaváltozás vagy a migráció, mind-mind olyan kihívások, amelyekre közös válaszokat kell találnunk. Az egyes országok tapasztalatai és stratégiái gazdagítják a globális diskurzust, lehetőséget teremtve az innovációra és a fejlődésre.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) december első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Németország gazdasága 2025-ben lassabban fog növekedni, mint bármely más fejlett ipari országé: a jövő évben - a félévvel korábbi 1,1 százalékos várakozással szemben - a bruttó hazai termék várhatóan mindössze 0,7 százalékkal nő.

Az OECD legfrissebb elemzése szerint Európa legnagyobb gazdaságának teljesítménye az idei évben stagnáló tendenciát mutat. Külön figyelemre méltó, hogy öt ország – Ausztria, Észtország, Lettország, Finnország és Írország – még a német gazdaság teljesítményénél is gyengébben szerepel. Isabell Koske, a 38 fejlett ipari nemzetet tömörítő szervezet szakértője aggasztónak nevezte a helyzetet, megjegyezve, hogy "2025-re Németország az OECD-tagállamok között az utolsó helyre kerülhet." Ezzel szemben a prognózisok szerint az euróövezet gazdasági növekedése várhatóan 1,3 százalékra rúg, ami közel duplája a német teljesítménynek. Az Egyesült Államok gazdasága pedig még dinamikusabb ütemben, 2,4 százalékkal bővülhet. Németország esetében a következő években, csak 2026-ra várnak erősebb, 1,2 százalékos növekedést.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a német gazdaság tartós visszaesésének legfőbb kiváltó oka a termelés gyengesége. Robert Grundke, a szervezet szakértője kifejtette, hogy ennek hátterében elsősorban a kínai exportkereslet csökkenése áll, ami különösen érezteti hatását a német iparban. Grundke hangsúlyozta, hogy Németország sokkal szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával, mint a többi nagyipari ország. Érdekesség, hogy Kína Németország negyedik legfontosabb exportpiaca, a német kivitel 2024 első tíz hónapjában 5,3%-kal csökkent, míg Kína részesedése a német exportból a tavalyi év azonos időszakában mért 6,2%-ról 5,8%-ra esett vissza.

Isabell Koske szerint "a németországi viszonylag gyenge növekedés másik oka a többi euróövezeti országhoz képest restriktívebb fiskális politika". Az adósságfék visszaállítása és a szövetségi alkotmánybíróság ítélete, amely korlátozta a kiadások finanszírozására szolgáló speciális alapok felhasználását, az állami kiadások erőteljes csökkentéséhez vezetett 2024-ben. "Ez lassította a növekedést, de kulcsszerepet játszott az infláció közelmúltbeli erőteljes csökkenésében is."

A 2025. évi költségvetés elfogadásának a jelzőlámpa-koalíció bukása folytán bekövetkezett késlekedése nagyban növeli a vállalatok és a magán-háztartások bizonytalanságérzetét. Az OECD azt tanácsolja a politika döntéshozóinak, hogy a pénzügyi mozgástér bővítését szolgáló adópolitikai intézkedéseket az adósságfék reformjával kellene kombinálni, a nettó beruházásokhoz szükséges mozgástér növelése céljából. A közigazgatás digitalizálása szintén nagy lehetőségeket rejt magában a vállalatok és a fogyasztók adminisztratív terheinek csökkentésére.

Természetesen! Kérlek, írd le, milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek!

December 16-án Olaf Scholz kancellár a várakozásoknak megfelelően elvesztette a bizalmi szavazást a szövetségi parlamentben. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnöknek elvileg 21 napja van arra, hogy döntsön az idő előtti voksolás kiírásáról, amely a pártok korábbi megállapodása alapján várhatóan február 23-án kerül megrendezésre. Scholz kormánya a következő kabinet megalakulásáig ügyvezetőként marad hivatalban. Bő két hónappal az országos szavazást megelőzően, a közvéleménykutatások és a parlamenti vitában elhangzott felszólalások alapján az a legvalószínűbb, hogy a február végi választások után a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette CDU/CSU a szociáldemokratákkal alakíthatja meg a következő kormánykoalíciót.

Az SPD, a Zöldek és az FDP által alkotott "jelzőlámpa-koalíció" mostantól a Christian Lindner pénzügyminiszter elbocsátása és az FDP kormányból való távozása következtében megszűnt. Ez a változás a gazdaság három éve tartó stagnálásának elhúzódásával egyidejűleg történik, ami különösen aggasztó. Az "öt bölcs" néven ismert független szakértői tanács mindössze 0,4 százalékos minimális növekedést valószínűsít a következő évre, ami nem sok jót ígér a jövőre nézve. Az előrehozott választásokra való felkészülés közepette a gazdasági helyzet továbbra is kihívások elé állítja az ország vezetését.

December közepén a berlini, az esseni, a hallei, a kieli és a müncheni gazdaságkutató intézetek újraértékelték a német gazdaság idei és a következő évre vonatkozó növekedési előrejelzéseiket, amelyeket már korábban sem lehetett túl optimistának nevezni. A bruttó hazai termék (GDP) mennyisége, a tavalyi 0,3 százalékos visszaesést követően, 2024-ben várhatóan ismét csökkenni fog. A gazdasági növekedés ütemének előrejelzése szerint 2025-ben sem fogja elérni a fél százalékot; a kutatóintézetek közötti átlagos növekedési várakozás 0,3 százalékkal marad el a fél évvel ezelőtt megfogalmazott becslésektől. Az öt intézet által 2026-ra jósolt 1,1 százalékos növekedési ütem szintén 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a korábban jelzett érték.

A kölni IW gazdaságkutató intézet decemberi előrejelzése alapján készült ábrán világosan megfigyelhető, hogy a német gazdaság teljesítménye körülbelül a 2019-es szintnek felel meg. A szolgáltatási szektor bruttó értékteremtése azonban 5,0 százalékkal túlszárnyalja az öt évvel korábbi adatokat. Ezzel szemben a feldolgozóipar teljesítménye körülbelül 2,5 százalékkal, míg az építőiparé közel 20 százalékkal marad el a korábbi szinttől.

Mivel Németországban a munkaerő és az energia különösen drága, a bürokrácia pedig különösen kiterjedt, az ipari vállalatok egyre kevésbé tudnak lépést tartani a külföldi versenytársak áraival. Az ipari termékek termelői árai 2020 óta 40 százalékkal emelkedtek, míg a német exportárak ugyanebben az időszakban csupán mintegy 20 százalékkal nőttek.

Az építőipar helyzete rendkívül aggasztó: 2024-ben a beruházások körülbelül 4 százalékkal estek vissza, és a következő évben is több mint 2 százalékos csökkenésre lehet számítani.

A beruházási tevékenység válsága folyamatos jelenséggé vált. A bruttó állóeszköz-felhalmozás elmaradása 2020 eleje óta már mintegy 210 milliárd eurót tesz ki. Ráadásul tízből négy vállalat az új évben beruházásai csökkentésére készül.

A politikai táj pillanatnyilag soha nem látott zűrzavarban van. A folytatólagos háborúk és konfliktusok, az újabb Trump-éra, a protekcionizmus fokozódása, valamint a gazdasági blokkok megerősödése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a berlini kormányválság is felerősítse a bizonytalanságot. Ezek a tényezők együttesen nem meglepő módon arra ösztönzik a vállalatokat, hogy rendkívül óvatosan közelítsenek a jövőbeli terveikhez.

Mindez a magánháztartások bizalmát is megingatja: a magánfogyasztás 2024 első hónapjaiban mindössze csekély mértékben haladta meg az előző év hasonló időszakát. A jövedelmek és a vásárlóerő viszonylag kedvezően alakultak, köszönhetően a magas béremelésnek és az alacsonyabb inflációnak. Azonban a válság időszakában az emberek jellemzően óvatosabbak a kiadásaikkal. Ezen felül a munkaerőpiac sem kínál sok biztatást: a munkanélküliségi ráta várhatóan 6,2 százalékra nő, és a munkanélküliek száma közelíteni fog a 3 millióhoz.

Michael Grömling, az IW makroökonómiai és konjunktúra részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy bár néhány hét múlva új év veszi kezdetét, a gazdasági kihívások és terhek továbbra is fennmaradnak. "A következő szövetségi kormánynak sürgősen cselekednie kell, hogy Németországot újra versenyképessé alakítsa" - fogalmazott. E cél érdekében elengedhetetlen a társasági adó reformja, a munkaerőpiac ösztönzése, infrastrukturális és védelmi beruházások indítása, valamint a felesleges bürokrácia jelentős csökkentése.

Az IW előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye 2025-re, két év recessziót követően, csupán 0,1%-os növekedést mutat majd. Ezen belül a beruházások volumene 0,8%-kal csökken, míg az építési beruházások esetében a visszaesés 2,3%-ra tehető. Az állami fogyasztási kiadások 1,0%-os, a magánszektor háztartásainak kiadásai pedig 0,4%-os emelkedést mutatnak. A foglalkoztatottak száma, amely eddig növekedett, most 0,1%-kal, azaz mintegy 70 ezer fővel csökken, így 46 millióra csökken. A termelékenység, a korábbi évek romlását követően, 0,5%-kal emelkedik az idei szinthez képest. A munkanélküliségi ráta a 2023-as 5,7%-ról és az idei 6,0%-ról 6,2%-ra nő. Az export mennyisége, két év csökkenése után, várhatóan 0,3%-kal emelkedik, míg az import 1,0%-os növekedést mutat. Az infláció mértéke változatlanul 2,1% marad, míg a költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva csökken: az idei 2,2%-ról 2,0%-ra mérséklődik.

A müncheni tudósok két különböző megközelítést alakítottak ki a gazdasági növekedés előmozdítására.

A gazdaságot érintő bizonytalanságok következtében a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet két eltérő növekedési forgatókönyvet vázolt fel 2025-re. Az előrejelzések szerint a GDP akár 1,1 százalékkal is emelkedhet jövőre, amennyiben az új német kormány sikeresen végrehajtja az intézet által jónak ítélt gazdaságpolitikai lépéseket. Ha azonban ez nem valósul meg, a növekedés csupán 0,4 százalékra korlátozódhat. A müncheni szakemberek 2026-ra vonatkozó előrejelzéseikben 0,8 és 1,6 százalék közötti növekedést valószínűsítenek, szintén a korábban említett feltételek figyelembevételével.

Az Ifo intézet kutatói az alacsonyabb növekedési kilátásokat tükröző, úgynevezett alapforgatókönyv keretében arra számítanak, hogy a közelmúltban tapasztalt, főként strukturális okokkal magyarázható lassú fejlődés a következő években sem fog radikálisan megváltozni. E forgatókönyv szerint egy fokozatos deindusztrializációs folyamatot figyelhetünk meg, amelynek következtében a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értéke folyamatosan csökken a teljes gazdasági hozzáadott értéken belül. Az ipari vállalatok egyre inkább hajlamosak termelésüket és beruházásaikat külföldre helyezni. Ez a strukturális átalakulás átmeneti munkanélküliségi növekedést eredményez, mivel az iparból elbocsátott munkavállalók nem tudnak azonnal elhelyezkedni a szolgáltatási szektorban.

A pesszimistább előrejelzések alapján a következő két évben a bruttó hazai termék csupán 0,4, illetve 0,8 százalékos növekedést mutathat. Ebben az esetben a feldolgozóipar továbbra sem fogja serkenteni a gazdasági bővülést, és a külkereskedelmi forgalom, valamint a vállalati beruházások is viszonylag lassú ütemben fejlődnek. A magánfogyasztás ugyanakkor várhatóan élénkül, de nem tapasztal jelentős fellendülést. A reáljövedelem és ezzel a vásárlóerő mérsékelten növekedni fog, ám a megtakarítási ráta a fennálló magas szintű bizonytalanság miatt továbbra is magas marad. Az építőipar valószínűleg már túljutott a legnehezebb időszakon, és a következő évben ismét hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.

Az optimistább forgatókönyvben a müncheni kutatók azt feltételezik, hogy a vállalatok nem hagyják el Németországot, mint termelési telephelyet, a termelési kapacitások alacsony kihasználtsága pedig a pesszimistább forgatókönyvben feltételezettnél kisebb és átmenetibb jelenség marad. Igaz, hogy a derűlátóbb forgatókönyv szerint is lesz szerkezeti változás, de ez esetben nem csak régi termelési technológiák fognak eltűnni, hanem újak is keletkeznek a feldolgozóiparban.

A gazdasági döntéshozatal megbízhatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy a telephelyi feltételek gyors és kedvező irányban változzanak. Ehhez hozzájárulhat a vállalatok adóterheinek csökkentése, a bürokratikus akadályok és az energiaköltségek mérséklése, valamint a digitális, energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a munkaerő-kínálat bővítése is, amelyet például az idősebb korosztályok vagy a nők aktívabb munkaerő-piaci részvételével, a részmunkaidős foglalkoztatottak munkaidejének növelésével, illetve a szakképzett munkaerő egyszerűbb bevándorlásával lehet elősegíteni. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai irányvonal körüli fokozott bizonytalanság, amely évek óta gátolja a befektetéseket és a fogyasztói kedvet, a kedvezőbb forgatókönyvek megvalósulása esetén várhatóan csökkenni fog.

Ez esetben a következő két évben a bruttó hazai termék mennyisége a borúlátóbb változathoz képest több mint kétszeres ütemben, 1,1, illetve 1,6 százalékkal bővül. Ami elsősorban a feldolgozóiparnak lenne köszönhető, amennyiben az bővíti az exportját és beruházásait. A magánfogyasztás is nagyobb lendületet vesz a borúlátóbb változathoz képest, mivel a munkajövedelmek erőteljesebben emelkednek, a megtakarítási ráta pedig gyorsabban mérséklődik.

Az infláció mértéke a jövő évben a kölni gazdaságkutató intézet várakozásánál valamivel magasabb, 2,3 százalék lesz, azaz az idei szinten marad, s csak 2026-ban csökken tovább, kerek 2 százalékra. Az infláció szinten maradásához a következő évben számos egyszeri hatás fog hozzájárulni, mint a Deutschlandticket, a levélpostai díjak és a magán-egészségbiztosítások árának emelkedése. A derűlátóbb forgatókönyvben a bérek növekedése erőteljesebb, mint a borúlátóbb változatban. Az infláció dinamikája szempontjából döntő tényező, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos költségek mindkét forgatókönyvben hasonlóan alakulnak, mivel a derűlátóbb forgatókönyv szerint a magasabb béremelkedést ellensúlyozza a termelékenység megfelelő növekedése.

A beruházási kilátások jelentős csökkenésen mentek keresztül.

Az Ifo intézet december közepén közzétett jelentése alapján a német cégek jelentősen mérsékeltek beruházási terveiken. A folyó évre vonatkozó befektetési várakozások indikátora a márciusi -0,1 százalékról novemberre -9,0 pontra zuhant. Lara Zarges, az intézet szakértője szerint "a strukturális problémák és a gazdaságpolitikai keretfeltételekkel kapcsolatos magas szintű bizonytalanság arra készteti a vállalatokat, hogy óvatosabbá váljanak a beruházásaik terén." A cégek 2025-re is kevesebb befektetést terveznek, azonban a -6,6 pontos mutató azt jelzi, hogy a csökkenés valószínűleg nem lesz olyan drámai, mint az idei évben tapasztalt.

A feldolgozóiparban a vállalatok jelentősen csökkentették az idei évre vonatkozó beruházási várakozásaikat. Különösen a nem energiaintenzív ágazatok beruháznak óvatosabban. "Az elektromos berendezések gyártói különösen pesszimisták" - mondta a szakértő. A gépipari vállalatok szintén csökkentik beruházásaikat, s ez vonatkozik a járműgyártókra is. Ezzel szemben az energiaigényes ágazatokban az idei várakozások emelkedtek, (bár a mínusz tartományban maradtak), ezen belül a vegyipar a közelmúltban a korábban tervezettnél nagyobb beruházásokat hajtott végre, ami a beruházási várakozásaik javulását, pozitív tartományba kerülését eredményezte.

A nem energiaintenzív szektorok cégei továbbra is borongósan tekintenek a következő év elé, habár a beruházási szándékaikra jellemző mutató egy kis mértékben emelkedett az idei évhez képest. A járműgyártó ipar nem tervezi a beruházások csökkentését, ellenben az energiaigényes iparágak vállalatai esetében a jövő évi prognózisok szerint az ideinél nagyobb arányban számítanak a befektetések visszaesésére. A vegyipar tekintetében pedig a 2025-re vonatkozó előrejelzések ismételt negatív tendenciát mutatnak.

Az összefoglalót Juhász Imre, egykori külgazdasági szakdiplomata és a Magyar-Bajor Baráti Társaság alelnöke állította össze. Az írás megosztására az ő kedves hozzájárulásával kerül sor.