Papp Réka Kinga szavaival élve: Akinek néhány Pride-hoz kapcsolódó öltözet látványa felháborító, vajon a strandokon is megtiltaná a gyerekek jelenlétét?
Egy vibráló színű paróka és egy csillogó flitteres fürdőnadrág nem rombolja le senkinek a gyerekkorát. Viszont a gyűlölet politikája annál inkább képes elrontani a fiatalok ártatlan világát.
Akit zavar a Pride-on felvonulók színes és merész öltözete, vajon a strandokon is megvonná a gyerekektől a fürdőzési lehetőséget? Hiszen a legmerészebb ruhadarab, amit valaha a felvonulásokon láttam, nem más, mint egy fürdőnadrág. Akkor most tiltsuk be a fecskét is?
Vagy talán a szoknyás férfiakkal van a gond? Akkor miért nem tiltják be rögtön a húsvéti körmeneteket? Ott még levágott végtagokat is cipelnek a sok szoknyás egyházi vezető, és a római katolikus egyházról tudjuk, hogy évtizedek óta aktívan eltussolja a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket. Persze, nem csak az én egyházam érintett ebben, hiszen más történelmi egyházak is bőven érintettek hasonló botrányokban.
Természetesen nem minden vallási vezető cselekszik így... Ahogyan az sem igaz, hogy minden LMBTQ+ személy illegális brüsszeli szexpartikra jár, vagy hogy valaki egy iPaden írná át Magyarország alkotmányát.
Számomra az a véleményem, hogy zavaró, amikor egy tiltakozó túlzottan a figyelem középpontjába kerül.
Ismerkedjünk meg a tiltakozás fogalmával, amely alapvetően egy olyan kifejezés, amely a vélemények és érzések kifejezésére szolgál, amikor valaki nem ért egyet egy adott helyzettel vagy döntéssel. A tiltakozás lehet formális, például egy petíció vagy demonstráció keretében, de informális módon is megnyilvánulhat, például a közbeszédben vagy a közösségi médiában. A tiltakozás célja, hogy felhívja a figyelmet a problémákra, és ösztönözze a változást. Az emberek sokféle okból tiltakoznak, beleértve a társadalmi, politikai vagy gazdasági igazságtalanságokat, és ez a folyamat kulcsfontosságú szerepet játszik a demokratikus társadalmak működésében.
és ha ezután sem érti, hogy nem mindennek kötelező az ő tetszését szolgálnia, akkor
2. ne nézze.
A gyerekek számára rendkívül értékes tapasztalat, ha sokféle embert látnak körülöttük. Különösen izgalmas lehet számukra, ha olyan valakit pillantanak meg, aki bátran visel maskarát és jól érzi magát benne. Az élet minden egyes szegmense tele van jelmezekkel, függetlenül attól, hogy ki viseli őket. Legyen szó egy elegáns öltönyről, kényelmes tapinadrágról, divatos cápagalléros ingről vagy egy villogó milliós karóráról, mindegyik egyfajta öltözködési forma, amely kifejezi viselője személyiségét és stílusát.
Igaz, némelyik jelmez szórakoztatóbb, mint mások.
A gyermek számára káros, ha politikai manipulációs eszközként használják. Ha csupán jószágként tekintenek rá. Ha azt a hamis érzést keltik benne, hogy léte csak akkor indokolt, ha megfelel egy táblázat egyes kritériumainak, vagy ha illeszkedik a zűrzavaros, egymással ellentmondó nemi és ideológiai elvárásokhoz.
Az a gyermek fejlődésére nézve súlyos következményekkel jár, ha a családjától megfosztják csupán amiatt, mert a szülei anyagi nehézségekkel küzdenek. Amikor a gyermekjóléti rendszer körülötte szétesik, és az ő érdekei a legutolsó helyre kerülnek, akkor a helyzete csak tovább romlik. Káros hatással van rá, ha a panaszait figyelmen kívül hagyják, és ha azok, akik őt bántalmazzák, zaklatják vagy megerőszakolják, mentesülnek a felelősségre vonás alól, miközben politikai védelemben részesülnek.
Egy vibráló színű paróka és egy csillogó flitteres fürdőnadrág nem rombolja le senkinek a gyerekkorát. Viszont a gyűlölet politikája annál inkább képes elrontani a fiatalok ártatlan világát."
