Orbán a százhalombattai ukrán támadás elméletét próbálta megerősíteni, de vajon mi áll ennek a hátterében?

A miniszterelnöknek komoly kihívásokkal kell szembenéznie az üzemanyagárak terén, és a Molnál bekövetkezett tűzeset csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

"A százhalombattai finomító Magyarország öt legfontosabb stratégiai ipari üzemének egyike. A lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. Reméljük, nem erről van szó" - írta Orbán Viktor a Facebookon.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget irányító miniszter, a csütörtök reggeli kormányinfó során kifejtette, hogy folyamatban van a büntetőeljárás keretében zajló nyomozás. Ennek eredményeként jelenleg "egyik forgatókönyvről sem állítható biztosan, hogy megalapozatlan lenne".

Azért volt meghökkentő a miniszterelnök csütörtökön kitett posztja, mert egészen eddig a közösségi médiában véleményt nyilvánító néhány kommentelőt leszámítva lényegében nem volt olyan, a témában megszólaló fél, aki megalapozottnak nevezte volna a külső támadásról szóló spekulációkat.

Az Orbán Viktor sejtetésének ellentmondó legfontosabb állítás a legfőbb érintettől, a Moltól hangzott el: a cég a tűz másnapján sajtótájékoztatón közölte, hogy nem találták jelét külső behatásnak, és azt is kiemelték, hogy a Lukoil romániai kőolaj-finomítójában ugyanaznap történt történt robbanással sincs összefüggésben a magyarországi incidens. A keleti szomszédunknál történt eset volt a szándékos külső támadásról szóló teóriák egyik legfőbb előmozdítja: hiszen lehetséges-e, hogy egy napon belül két, az orosz kőolajexport szempontjából lényeges infrastruktúrát érjen baleset?

Hangsúlyozva, hogy a Mol közlése alapján a baleset pontos okát még vizsgálják, az ügyben korábban külső szemlélőként megszólaló szakértők is inkább a balesetet tartják a legvalószínűbb magyarázatnak.

Holoda Attila energetikai szakértő szerint nagyon is lehetséges, hogy rövid idő alatt egymástól függetlenül üssön ki hasonló tűz baleset következtében a százhalombattai és a ploieşti, üzemben is. Bár a Mol nem jelezte, hogy üzem alatt lévő, vagy leállított egységben keletkezhetett-e a tűz, a szakember a romániai üzemben történtek alapján arra gyanakszik, hogy a százhalombattai incidens is karbantartás vagy műszaki felülvizsgálat miatti állás alatt, illetve azzal összefüggésben történhetett.

A tűzeset másnapján Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, egyedülállóan elemezte a helyzetet, és kifejtette, hogy szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy szabotázs állna a háttérben, legyen szó akár a romániai, akár a Dunai Finomítóról. Sokkal inkább emberi mulasztás lehet a magyarázat, amely a felújítás során következett be mindkét helyszínen. Demkó Attila geopolitikai szakértő, iparági forrásokra támaszkodva, szintén megerősítette, hogy a jelenlegi információk alapján valószínűleg balesetek okozták mindkét tüzet.

Később a rendőrség is ezt az eshetőséget tartván a legvalószínűbbnek, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást.

A miniszterelnök mondatai nagyon súlyos elvi eshetőséget vetnek fel, még akkor is, ha egyelőre semmi sem utal az általa sugalmazott tényállásra. Orbán csupán Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter múlt heti, közösségi médiában tett megjegyzésére utalt, amelyben a lengyel politikus úgy fogalmazott, hogy Kijevnek "végül sikerül kiiktatnia" a stratégiai fontosságú Barátság vezetéket, amely orosz olajat szállít Magyarországra.

Mint ismert, a vezeték oroszországi szakaszát augusztusban és szeptemberben is érték támadások az ukrán hadsereg részéről. Előbbi eset hatására rövidebb időre mind Magyarországon, mind Szlovákiában leállt a kőolajellátás a vezetéken. Akkor a történtekből kőkemény diplomáciai csata kerekedett.

Természetesen súlyos következményekkel járhat, ha napvilágot lát, hogy egy NATO-tagállam, például Magyarország infrastruktúrája - konkrétan a Barátság kőolajvezeték magyar szakaszát érintve - külső szabotázs áldozatául esett. Amennyiben ez a szélsőséges forgatókönyv megvalósul, akkor elvileg aktiválódhat a NATO-szerződés 4. cikkelye is, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egy tagország konzultációt kérjen a NATO Tanácsától, ha úgy érzi, hogy biztonsága veszélyben van. Legutóbb Lengyelország élt ezzel a jogával, miután légterét több, orosz kapcsolatokkal bíró drón megsértette.

Az ukrán támadásról szóló, konkrét tények nélküli lehetőségek megfogalmazása természetesen összhangban van a kormány kommunikációs stratégiájával, hiszen a Fidesz számára az ukrajnai konfliktus kérdése kiemelt kampánytémának számít. A miniszterelnök október 23-i beszédében is középpontba került Ukrajna helyzete, ahol Orbán Viktor határozottan kijelentette: "Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért." Ez az üzenet világosan tükrözi a kormány álláspontját és a konfliktushoz való viszonyát.

Egyértelmű, hogy a miniszterelnöknek sürgősen lépéseket kell tennie a folyamatosan növekvő üzemanyagárak ügyében, hiszen ez politikai szempontból is kiemelkedő fontosságú. A kormányfő csütörtöki bejegyzésében is foglalkozott ezzel a problémával, és bejelentette, hogy megbízta Nagy Márton gazdasági minisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a MOL vezetésével. Célja, hogy világosan kommunikálja: a vállalat által a nemrégiben történt tűzeset következtében elszenvedett profitveszteséget nem szabad a fogyasztók terhére pótolni.

Ahogy arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, a közelgő washingtoni látogatás során Orbán Viktor számára sokkal nagyobb aggodalmat okozhatnak Donald Trump által a magyar olajtársaság kritikus beszállítóinak, az orosz olajcégeknek kivetett szankciók, mint a Dunai Finomítóban történt tűzeset következményei. Ez utóbbi persze szintén jelentős hatással bír, hiszen Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari szakértője a Blikknek kifejtette, hogy a százhalombattai baleset komoly termeléskiesést okozhat. "Ha nem sikerül újra üzembe helyezni a sérült területet, akkor az import mennyiségét növelni kell, ami a hagyományos áringadozáson túl további 5-10 százalékkal is megemelheti a piaci árakat" - mutatott rá az energetikai szakember a tűzesetet követően. Külön érdekesség, hogy a Mol a héten szerdán adott ki hivatalos tájékoztatót arról, hogy a tűzben nem érintett két üzemegység már újra működésbe lépett, míg a harmadik egység helyreállítása még folyamatban van.