Az idén negyvenéves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál számos elismeréssel és különleges, szokatlan beszédekkel zárta kapuit.

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) immár tizenhetedik alkalommal ünnepelte meg létezését, ezzel pedig Magyarország legrégebbi és folyamatosan működő nemzetközi filmfesztiválja rangjára emelkedett. Az esemény 40 évvel ezelőtt indult útjára, Mikulás Ferenc alapító-fesztiváligazgató vezetésével. Kíváncsi lennék, hogy a fesztivál történetében melyik év volt a legnagyobb kihívás és melyik hozta a legkönnyebb feladatokat a szervezők számára?

A rendszerváltás idején a legnagyobb kihívást a filmgyártás támogatásának szüneteltetése jelentette, ami körülbelül két évet ölelt fel. Ekkor olyan helyzetbe kerültünk, hogy egyszer el kellett halasztanunk a projektünket, mivel rendkívül nehezen tudtuk összegyűjteni a szükséges forrásokat. Ezt az időszakot ráadásul a Pannónia Filmstúdió megszűnése is súlyosbította, így végül három évet kellett kihagynunk. Most viszont a fesztivál megszervezése a legsimábban zajlott, hiszen a kollégáim már több fesztivál lebonyolításában részt vettek, és jól tudják, mit kell tenniük. Néha ők maguk is figyelmeztetnek, hogy ne felejtsek el semmit - mondja mosolyogva a fesztivál igazgatója. Fontos megemlítenie, hogy hiába kért 150 millió forint támogatást a Nemzeti Filmintézettől (NFI), csak 100 milliót sikerült elnyernie. Ez a költségvetésének csupán a felét fedezi. Azonban, ahogy fogalmaz, ötvennégy éves stúdióvezetői tapasztalatának köszönhetően sikerült előteremtenie a teljes összeget, és a tervezett színvonalon megvalósítani a KAFF-ot. Továbbá Mikulás Ferenc hangsúlyozza, hogy a rendezvény számos más ország animációs fesztiváljával is együttműködik, köztük a világ egyik legnívósabb eseményével, az Annecy fesztivállal, ahol a díjazott művek "kicserélése" a program fontos részét képezi. Idén emellett egy skandináv tematikájú kitekintés is helyet kapott a kínálatban.

A KAFF és a mögötte álló Kecskemétfilm világa messze áll a rózsaszín illúzióktól, amit Mikulás Ferenc is hangsúlyoz, amikor a Magyar Televízió jelenlegi ars poeticájaként említi a fennálló problémákat. Míg a rendszerváltás előtt aktívan részt vettek a híres Magyar népmesék sorozatának létrehozásában, mára sajnos ezen a téren már nem tevékenykednek.

A magyar állami televízió nem rendel animációs filmeket és sorozatokat hazai alkotóktól, helyettük amerikai és más külföldi produkciókat sugároznak, amelyek távol állnak a magyar kultúrától, történelmünktől és hagyományainktól. Mikulás Ferenc megdöbbenésének ad hangot, amikor arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a nemzeti identitás hangsúlyosabbá vált, a Magyar Televízió miért engedheti meg magának ezt a gyakorlatot. Emellett kiemeli, hogy a magyar népmesék iránti érdeklődés világszerte óriási, hiszen 370 országban több mint 205 millió ember nézi őket. Érdekes, hogy az angol nyelvű verziót legnagyobb számban az Egyesült Államokon kívül Indiában és a Fülöp-szigeteken nézték, ami kiemelkedő siker a magyar kulturális szcénában. A fesztivál keretein belül láthattuk Bogyó Péter legújabb epizódját is, A királyfi meg a három cimboráját, amely valóban méltó a népszerű franchise-hoz.

A nemzetközi értékesítések kulcsszerepet játszanak a Kecskemétfilm költségvetésének alakulásában, hiszen ezek a bevételek adják a büdzséjük felét. Az egyik legfrissebb nemzetközi együttműködés az Oscar-díjas Michel Hazanavicius által rendezett "A legértékesebb árú" című holokauszt témájú alkotás volt, amely során a rendezőnek sok kihívással kellett szembenéznie, mivel eddig nem volt tapasztalata az animációs műfajban. Mi járhat a stúdióvezető vagy fesztiváligazgató fejében? - Az animáció már régóta túllépett a Disney által képviselt gyermeki világ határain; ma már sok olyan felnőtteknek szóló animációs film található a piacon, amely komoly témákat boncolgat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltás előtt Magyarország a világ animációs térképének egyik meghatározó központja volt, hiszen a Pannónia Filmstúdió évente két-három egész estés animációs filmet készített. Az elmúlt huszonöt évben azonban csupán négy ilyen alkotás született, ami nem kritikaként, hanem csupán a tények tükrében érdekes – tette hozzá.

A szombat este megrendezett díjátadó gála a minimalizmus jegyében fogant - nagyon helyesen -, nem volt semmi cécó, hacsak a pár eklektikusra sikerült beszédet nem tartjuk annak.

Eddig elég szórakoztató volt a helyzet, főleg amikor a zsűri tagjai arról számoltak be, hogy "nehéz dolguk volt". Az első váratlan fordulatot Szabó Csilla dramaturg hozta, aki őszinte véleményével sokkolta a közönséget. Kifejtette, hogy bár számos díjat osztanak ki, az alkotásokból hiányzik a koherencia és a történetvezetés. Azt javasolta, hogy a filmesek bátran keressék fel a Nemzeti Filmintézetet (NFI), ahol szívesen nyújtanak segítséget, hiszen a támogatás szándéka részéről adott.

A furcsa beszéd kategóriájában végül nem Szabó, hanem Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója tűnt ki, amikor kifejtette, hogy az intézmény rendelkezik egy "animációs stratégiával", és számos izgalmas projektet terveznek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szakma a támogatási tevékenységük alapján ítéli meg őket. Pál Ákos szerint ez nem igazán előnyös helyzet, mivel aki nem részesül támogatásban, az gyakran haragszik, míg aki kap, az is elégedetlenkedik, mert úgy érzi, hogy miért nem kaphatott többet.

Itt az idő, hogy életre keljen a fantázia! Megnyitja kapuit az animációs fesztivál, ahol a kreativitás és a szórakozás határtalan. Készülj fel egy varázslatos élményre, ahol a mesék életre kelnek, és a legjobb animátorok munkáit csodálhatod meg!

De térjünk vissza a fesztivál lényegéhez, az animációs műfaj ünnepéhez. Erről is beszéltünk a díjkiosztó előtt Mikulással, jelesül, hogy mitől más vagy jobb az animáció az élőszereplős zsánereknél.

- Nem a valóságot tárjuk fel, hanem annak egy elvont aspektusát. A nézőknek maguknak kell dekódolniuk a látottakat, ami érzelmeket vált ki belőlük, így a film élménye valójában belső folyamatokká alakul. Kiváló példák erre azok a mozgóképek, ahol nincsenek dialógusok vagy narrációk. Gondoljunk csak a Leo és Fred című sorozatra, amely szavak nélkül hódította meg a világot - emelte ki a fesztiváligazgató, aki a rendezvény zárásaként megosztotta velünk a következő bölcsességet: a fesztivál megszervezéséhez nem a pénz, hanem a szeretet az igazán fontos. Két év múlva újra találkozunk a KAFF-on!

A kitüntetettek névsora: Kék Pelikan és társai.

Kilencvenhat alkotás volt versenyben és huszonegy kategóriában osztottak ki díjakat. A fesztivál nagydíját Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmje kapta. A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című munkájának ítélték, míg a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült. A legjobb magyar egész estés játékfilm Pannónia-díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikan vihette haza. A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A legjobb rövidfilm és a kritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.