Értékőrzés és hit: Szent István-napi ünnepség Királyfiakarcsán Szent István napja nem csupán a magyar államalapítás ünnepe, hanem egyben alkalom arra is, hogy visszatekintsünk hagyományainkra és értékeinkre. Királyfiakarcsán ezen a jeles napon különleges
Királyfiakarcsán augusztus 17-én a Petőfi Baráti Társulás emlékezetes ünnepséget tartott Szent István király, az államalapító napja alkalmából, amely egyben a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepe is. Az esemény keretein belül került sor a Gyógyulás kápolnájának alapkőletételére, mely a Cserkészligetben található, és a néhai Komáromi Árpád festőművész és restaurátor emlékére készült.
A megemlékezés szentmisével indult, melyet Egyházkarcsa új plébánosa, Hlédik László vezetett, míg a kántori feladatokat idősebb Derzsi György látta el. A plébános szívélyesen köszöntötte a megjelent híveket, valamint dr. Szilágyi Péter, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt, továbbá a karcsai települések polgármestereit, Mórocz Pétert és Wurczell Zoltánt, valamint az alpolgármestereket, Gódány Lászlót és Horváth Csabát. A szentmise során, a Nagyboldogasszony oltalma alatt, a közösségért emelték fel imáikat. Beszédében a plébános Szent István király bölcsességét és előrelátását méltatta, hangsúlyozva az ő örökségének fontosságát a jelen és jövő nemzedékei számára. A szertartás méltóságteljes légkörben zajlott, erősítve a közösség összetartozását.
az ünnepi asztalt szimbolikus elemek díszítették: a kenyér a mindennapi életet, a szalag a nemzeti identitást, a gyertya az örök világosságot, a Biblia pedig a keresztény hitet jelképezte.
Hlédik László plébános az istentisztelet végén Reményik Sándor gyönyörű sorait idézte, amelyekkel mélyebb gondolatokat ébresztett a hívekben.
"Minekünk nem adatott hatalom
Előkeresni a nevetést a sírok árnyékában,
S a bánatfából virágot fakasztani.
Áldással hívom elő a boldogságot.
A bánat egyetemes és örök,
És mély, mint a világ,
Lehet, hogy valójában nem is lényeges, hogy megszerezd.
Vigasztalással enyhítve a föld szívfájdalmát,
Csupán annyira van szükség, hogy osztozz a fájdalmában.
Irgalom-palásttal borítsad be.
Hogy zajlását álommá finomítsd,
S az éjszakát csillagokkal hintázzad tele.
Hogy a néma nyelvét szavakra fordítsd, és értelmét felfedhesd.
És száraz szenvedésedet könnyekkel öntsd el.
Aztán - Istenre bízzad a vigaszt."
A Himnusz és a Boldogasszony anyánk közös előadását követően dr. Szilágyi Péter, a nemzetpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkár ünnepi szónoklatot tartott. Beszédét Zrínyi Miklós híres idézetével kezdte, amely mélyen rezonál a mai ünnep szellemiségével:
"Őseink ragyogása nem csupán emlék, hanem iránytű számunkra: mint fénylő szövétnek vagy élénk fáklya, utunkat világítja meg. Nem élhetünk a sötétségben, hiszen sem magunk, sem tetteink nem maradhatnak rejtve."
Hangsúlyozta, hogy Szent István király emléke és öröksége fényes fáklyaként világít utunkon. Ezer évvel ezelőtt államalapító királyunk a keresztény erkölcs szilárd alapjára építette hazánkat, és bevezette népünket Európába.
Mi, magyarok ma is büszkén valljuk magunkat a keresztény Európa részének, kiállva a béke és a keresztény értékek mellett.
A Gyógyulás kápolnájának alapkőletétele egy olyan szimbólumot teremt, amely a hit, a hűség, a nemzeti összetartozás és a szellemi fejlődés örök értékeit foglalja magában. Beszéde zárásaként azt fejezte ki, hogy a Komáromi Árpád és Nagyboldogasszony tiszteletére emelt kápolna a közösség hitének és értékrendjének szimbólumává váljon, és hogy ez a jelképe legyen az elkövetkező ezer évnek.
Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke kifejtette, hogy a kápolna építkezésének terve januárban, a magyar kultúra napján vált hivatalossá. Reményüket fejezte ki, hogy a 2025-ös szentév során már valóban elkezdődhet a kivitelezés. Hangsúlyozta:
"A kápolnánk védőszentjének égi patrónusául a Nagyboldogasszonyt választottuk, így különösen örömteli, hogy az alapkövet éppen Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepe közötti időszakban helyezhetjük el."
A Gyógyulás kápolnája Komáromi Árpád emlékét hivatott őrizni, aki tavaly, 80 éves korában távozott az élők sorából. Árpád évtizedeken át fáradhatatlanul restaurálta a templomokat, kápolnákat és szakrális emlékhelyeket, valamint készített lenyűgöző festményeket és emléktárgyakat. A kápolnában a család által rábízott festmények és szakrális tárgyak kerülnek elhelyezésre, hogy méltó módon emlékezzenek meg róla és munkásságáról.
A Gyógyulás kápolnájának alapkőletételén a résztvevők valódi történelmi eseménynek lehettek tanúi. A szertartás keretében dr. Szilágyi Péter államtitkár, valamint Komáromi Árpád lánya, unokája és dédunokája végezték el a szimbolikus aktust. Csiffári Ferenc, a társulás vezetőségi tagja bejelentette, hogy az alapkőbe egy időutazó kapszulát helyeztek el, mely a Petőfi Baráti Társulás elmúlt huszonnégy évének fontos pillanatait rögzíti. Az időkapszula tartalmaz újságcikkeket, írásokat, pénzérméket, a társulás emblémáját, piros-fehér-zöld szalagot, valamint egy szívhez szóló levelet, amelyet az elhunyt emlékére írtak. A kápolna harangja már elkészült, és felirata a következőket hirdeti:
"Ezt a harangot a Petőfi Baráti Társulás készíttette a karcsai Ambrovics család támogatásával, az Úr 2025. évében, amely a szent év szimbolikáját hordozza magában. Az öntést Gombos Ferenc végezte Őrbottyánban."
Az alapkőletételt követően a királyfiakarcsai Manó Klub izgalmas előadással kápráztatta el a közönséget, amely Dohorák Szilvia irányításával valósult meg. Az István, a király című rockopera megjelenése óriási sikert hozott. A produkcióban a következő tehetséges szereplők léptek színpadra: Torma Chiara, aki a mesélő szerepét magabiztosan alakította; Horváth Katalin, mint István király; Horváth Anikó, aki Gizellát életre keltette; Kéri Denisa, aki Sarolt, Laborc és Torda karaktereit is megformálta; Szabó Zoé, aki Koppányt játszotta; Vida Barbara, mint Réka; és Dohorák Panna, aki a pap szerepében tűnt fel. A koreográfiát Simon Vízvári Csilla vezényletével a Csill and Dance tánccsoport készítette, így a tánc és a zene harmonikus egységben fejezte ki a történetet.
