Van jelentős összege a kincstár kezelésében? Az állampapírok értékesítése nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

A Magyar Államkincstár ügyfelei naponta legfeljebb 50 millió forint értékben vásárolhatnak PMÁP-ot, de egyes szolgáltatóknál ez az összeg még alacsonyabb lehet. A kisebb befektetők számára ez a korlátozás nem jelent problémát, azonban a tehetősebb ügyfelek számára várakozási idővel kell számolniuk, mire hozzáférhetnek a PMÁP-ban felhalmozott teljes megtakarításukhoz. Ekkora összeg állampapírba való visszaforgatása sem lesz egyszerű feladat - figyelmeztet a Bank360.hu.

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) befektetőit egy meglehetősen kellemetlen fordulat várja a közelgő kamatfordulón, hiszen a kamatok csaknem 14 százalékponttal csökkennek. Ezen kívül a Magyar Államkincstárnál vételi korlátokkal kell szembenézniük, ami közvetlenül érinti az állampapírokat, beleértve a PMÁP-ot is. A lakossági állampapírok többsége esetében a kincstár által visszavásárolható napi limit 50 millió forint, míg a diszkontkincstárjegyek és a magyar államkötvények esetében ez az összeg 100 millió forintra emelkedik.

A fokozatosan csökkenő eladási korlátok már eddig is ismertek voltak, hiszen a PMÁP-ok vásárlásakor a befektetők már találkozhattak ezzel a jelenséggel. Azonban most, a legutóbbi kamatfordulók után, a befektetők, akik nagyobb mennyiségben tartanak inflációkövető állampapírokat, kezdenek megszabadulni tőlük. Ily módon a visszaváltási limitekkel a vagyonosabb befektetők most találkoznak először.

Máshol is van korlátozás

A kincstár vételi korlátai más pénzintézeteknél is megjelentek, így például az OTP is bevezette a napi 50 millió forintos limitet, amely minden ügyfélre és tranzakciós sorozatra vonatkozik. Vannak azonban olyan szolgáltatók, mint a Concorde, ahol a visszaváltás még szigorúbb feltételekhez kötött: itt például csupán 10 millió forintnyi lakossági állampapír adható el egy alkalommal, ráadásul az árfolyam is kedvezőtlenebb, hiszen 99% helyett csak 98%-ot kínálnak. Ezzel szemben a CIB Bank és az MBH Bank nem alkalmaz ilyen korlátozásokat, így ügyfeleik szabadabban intézhetik ügyeiket.

Azok az ügyfelek tehát, akik ennél több pénzt tartanak PMÁP-ban, azzal szembesülhetnek, hogy nem tudják egyszerre kivenni a pénzüket, több napot várhatnak erre. "Lakást szerettem volna vásárolni az állampapírjaimból, mivel még magasak a kamatok, az eladást az utolsó pillanatra hagytam. A kincstári korlátozás miatt most attól tartok, kifutok a fizetési határidőből" - panaszkodott az egyik pórul járt ügyfél, aki akkor tudna jó áron lakást venni, ha nagyon rövid időn belül fizet.

Nincs más lehetőség, mint hogy eladjunk.

A Bank360.hu információi szerint a PMÁP-ban jelentős összegeket kezelő befektetők közül sokan hasonló dilemmával küzdenek: egyre többen fontolgatják, hogy ingatlanba fektessék át a tőkéjüket. Az aktuális 6-7%-os kamatszint mellett a lakáspiacon sokkal kedvezőbb hozamokra számítanak. Azok sem állnak könnyű helyzetben, akik nagyobb összeggel rendelkeznek a PMÁP-ban, de inkább más típusú állampapírokra szeretnék átállítani a befektetéseiket. A 25 millió forintos sorozatonkénti és forgalmazónkénti értékesítési limitek miatt sok esetben csak kreatív megoldásokkal tudják megvásárolni a kívánt lakossági állampapírokat. Alternatív megoldásként intézményi állampapírokat választanak, amelyek általában nagyobb kockázattal járnak, vagy egyszerűen kivonják a pénzüket a kincstárból, esetleg más helyen lévő értékpapírszámláikról.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb januári statisztikái szerint, amelyeket elsőként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter osztott meg a hétvégén a Facebookon, Magyarországon közel 35 ezer állampapír-tulajdonos van, akiknek portfóliója meghaladja az 50 millió forintot. Ezen belül több mint 25 ezer ember kizárólag PMÁP állampapírokban tart legalább ennyi összeget.

Az 500 legkiemelkedőbb befektető közül mindegyiknek több mint 500 millió forintnyi PMÁP-ja található.

A lakossági állampapírok esetén a 50 millió forintnál nagyobb befektetéssel rendelkező kisbefektetők aránya mindössze 4,2 százalékot képvisel. Ez a szám azonban különösen figyelemre méltó, hiszen ezen kis csoport birtokolja a teljes állomány közel 40 százalékát. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) esetében is hasonló mintázat figyelhető meg: a legvagyonosabb 4,5 százaléknyi befektető a teljes állomány kétharmadát irányítja. Ez a koncentráció arra utal, hogy a nagyobb összegekkel rendelkező kisbefektetők jelentős befolyással bírnak a piacra.

A lakossági állampapírok világában a legtöbb ügyfél valóban kisbefektetőnek számít, és sokan közülük még 5 millió forintot sem tudnak felmutatni. A statisztikák szerint a lakossági állampapírt birtokló ügyfelek 48,2%-a tartozik ebbe a kategóriába. Az összesen több mint 396 ezer ügyfél által kezelt 844 milliárd forintos állomány csupán 7,85%-át képviseli a kisbefektetők megtakarítása. A PMÁP-nál is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a valódi kisbefektetők, akiknek megtakarítása 5 millió forint alatt van, az összesített állomány mindössze 7,64%-át birtokolják.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján megállapítható, hogy a piaci korlátozások ellenére 506 befektető szerzett be PMÁP-ot, akiknek a vásárlásai meghaladták a félmilliárd forintot. Érdekes módon, összesen náluk felhalmozott állomány nagyobb, mint a 238 ezer, 5 millió forint alatti kisbefektetőé. A legnagyobb 500 ügyfél átlagos PMÁP állománya pedig már 1 milliárd forint fölött jár, ami jól mutatja a nagyobb befektetők dominálását a piacon.

Csak a kicsik maradhatnak állampapírban

A január végén mért teljes PMÁP-állomány 6900 milliárd forintot tett ki, és jelenlegi helyzet szerint úgy tűnik, hogy a kamatfordulók után nem érdemes tovább megtartani egyetlen forintot sem. Az új ciklusban a kötvények már csupán 3,95-5,2 százalékos kamatot kínálnak, míg az intézményi papírok referencia kamata 5,73-6,89 százalék között mozog, a lakossági papírok esetében pedig 5,5-7,9 százalékra tehető. Fontos megjegyezni, hogy ha valaki visszaváltja a PMÁP-ját, akkor 1 százalékos költséggel is számolnia kell, ezért érdemes alaposan összehasonlítani az új PMÁP-kamatot más állampapírok kamatával.

Nagy kérdés, hogy mi vár a PMÁP-okban elhelyezett tőkére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberi kutatása alapján a válaszadók közel fele úgy döntött, hogy megtartja az állampapírokat, míg 74 százalékuk nem tervezte a kötvények lejárat előtti értékesítését. Azonban a mostani kamatfordulók tükrében sokan szembesülnek azzal a valósággal, hogy a legalacsonyabb hozamot nyújtó állampapírban fekszik a pénzük.

A múlt héten a 2033/I kötvény kamatfizetése zajlott, amelynek összege körülbelül 720 milliárd forint volt eddig. Ennek a kamatnak egy része valószínűleg visszakerült a lakossági állampapírpiacra, mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a kamatfizetés hetében a befektetők több mint 250 milliárd forint értékben vásároltak lakossági állampapírokat. Ez az összeg a szokásos heti vásárlási volumen 4-5-szöröse. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben a számításban olyan források is szerepelhetnek, amelyek már a korábban eladott PMÁP-okból származnak.

Másik lakossági állampapírba való átforgatásra kizárólag azok képesek könnyedén, akiknek nem jelentenek akadályt a sorozatonként és forgalmazónként érvényes, jellemzően 25 milliós limit.

A legfrissebb adatok alapján jelenleg 72 661 ügyfél rendelkezik 25 millió forint feletti PMÁP-állománnyal, összességében pedig több mint 4 ezer milliárd forintot tartanak kezükben. E hatalmas összeg jelentős részének visszaforgatása lakossági állampapírokba csak komoly kreativitással oldható meg. Az intézményi állampapírok alternatívaként még szóba jöhetnek, de a verseny éles: sok befektetési alapkezelő, brókercég és ingatlanos is szeretné megszerezni ezeket a megtakarításokat. Ezen kívül a banki betétek között is találkozhatunk 5,75-6,25 százalékos kamatokkal 6 vagy 12 hónapos lekötések esetén – olvasható a Bank360.hu elemzésében.