Szegfűolajjal bűvölték el a trópusi halakat a Hévízi-tónál | Sokszín

A keltetőházakban gyakran alkalmazzák ezt a technikát az anyahalak megnyugtatására is.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai egy év szünet után ismét elektromos halászgéppel végeztek gyérítő halászatot a Hévízi-kifolyó felső szakaszán. Ezen a területen, amelyet sokan ismernek a trópusi bölcsőszájú halak gazdag előfordulásáról, valószínűleg az akvaristák tevékenysége játszott központi szerepet.

Halgazdálkodóként a jövő kihívásai előtt állva világos feladatunk van: minden tőlünk telhetőt el kell követnünk az idegenhonos fajok visszaszorítása érdekében. Legyen szó bármilyen engedélyezett halászati módszerről vagy további ragadozóhalak telepítéséről, elkötelezettek vagyunk a helyi ökoszisztémák védelme mellett, hogy fenntarthatóbb jövőt építhessünk a vízi élővilág számára.

- közölte a Balatoni Hal a Facebook oldalán, ahol a cikkünk végén látható videót is közzétették.

A tavalyi téli időszak után ismét ellátogattunk a Hévízi-tó kifolyójához, ahol ezúttal a csukák sorsát kutattuk, amelyeket a BHNp Zrt. szakemberei engedtek be a csatornába. Az akció célja az volt, hogy a csukák segítségével természetes módon csökkentsük az idegenhonos, trópusi bölcsőszájú halak számát, amelyek túlságosan elszaporodtak a vízterületen. Kíváncsian vártuk, hogy milyen hatással voltak a csukák a helyi ökoszisztémára, és sikerült-e elérni a kívánt eredményeket.

„Kérlek, formáld meg a szöveget a saját stílusod szerint!” – javasolta Ferincz Árpád, a MATE AKI Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője.

A szakértők azért alkalmaztak szegfűszegolajat, hogy az állatok ne éljenek át fájdalmas pillanatokat, így biztosítva számukra a békés átmenetet.

A szegfűszegolaj alkalmazása a halak bódítására egy széles körben elterjedt tudományos gyakorlat. Az eredmény a pontos adagolástól függ: ha csupán egy-két cseppet adunk a vízhez, a halak gyorsan bódult állapotba kerülnek, így könnyebben kezelhetők. Ezzel a technikával a keltetőházakban is gyakran megnyugtatják az anyahalakat. Ugyanakkor, ha túlzott mennyiséget használunk, a halakat kíméletesen le lehet altatni, ami egy elterjedt és elfogadott módszer az Európai Unióban és világszerte a halak humánus elpusztítására.

- ismertette a tanszékvezető.

A kutatók szerint több halat - köztük természetesen őshonosakat is - fogtak a tavalyinál, de a méretelosztás jelentősen változott. Az invazívak közül több hal tartozott a fiatalabb korosztályhoz, különösen a tűzfejű tarkasügér, de citromsügérből jóval kevesebbet fogtak a korábbinál.

Halbiológus szakértőink javaslatai alapján halgazdálkodóként kiemelkedően fontos feladatunk, hogy a vízrendszereinkben megjelenő idegenhonos halfajok ellen a lehető leghatékonyabb intézkedéseket hozzuk meg. Célunk az, hogy engedélyezett halászati módszerekkel csökkentsük ezeknek a fajoknak az állományát. Ezen intézkedéseket őshonos ragadozó halfajok telepítésével is szükséges kiegészíteni, hogy fenntartsuk az ökoszisztéma egyensúlyát.

„A gyérítési folyamat és a hozzá kapcsolódó kutatási tevékenységek folytatása elengedhetetlen, és ezt még néhány évig biztosan fenn kell tartanunk” – emelte ki Fodor Ferenc, a haltermelési igazgató.