A szerkezetátalakítással összefüggő számviteli elszámolások folyamata kulcsszerepet játszik a vállalatok pénzügyi átláthatóságának és fenntarthatóságának biztosításában. Ezen elszámolások során a vállalatoknak figyelembe kell venniük a különböző eszközök

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném megosztani Önnel egy ügyfelünk helyzetét, amely 2024. december 9-én egy szerkezetátalakítási kérelem benyújtásával indult. Ügyfelünk négy hónapot kér a szükséges átalakítások és a pénzügyi helyzet javítása érdekében, célja pedig az, hogy a hitelezők elengedjék a követeléseik egy részét. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a folyamat két gazdasági évet is érint. Az átalakításra alapvetően egy novemberi másodfokú bírósági ítélet miatt van szükség, amely jelentős összegű késedelmi kamatot és perköltséget ír elő. A kötelezettség 2024-ben keletkezik, és amennyiben ezt a kötelezettséget be kellene könyvelni, az gyakorlatilag ellehetetlenítené a cég eredményét, sőt még a saját tőkéjét is veszélyeztetné. A tervek szerint a négy hónap elteltével, de legkésőbb május 31-ig (a mérlegkészítés időpontjáig) lezajlik a szerkezetátalakítás és az adósságelengedés, melynek következtében a vitatott kötelezettség jelentős része elengedésre kerül, vagyis „megszűnik”. Kérdésünk az, hogy szükséges-e a kötelezettség ráfordítását 2024-re könyvelni, és az elengedést bevételként 2025-re számítani. A 2024-re történő kötelezettség könyvelése drasztikusan csökkentené a cég eredményét, sőt a saját tőkét is. Ezzel szemben a 2025. évi kötelezettség-elengedés indokolatlanul magas társasági adóalapot generálhat. Szeretnénk az Ön megerősítését abban, hogy az összemérés elve értelmében (a mérlegfordulónapig tudomásunkra jutott tételek) a kötelezettségek a tárgyévre számolandók el. Jól értjük ezt? Van-e egyéb jogszabályi előírás, amelyet figyelembe kellene vennünk a folyamat során? Előre is köszönjük válaszát és szakmai útmutatását.