A fagy hatalmas csapást mért a mezőgazdaságra: ez a gyümölcs is megszenvedte az időjárási viszontagságokat - Agrárszektor
A hazai feldolgozóipari meggyszezon június 15. körül veszi kezdetét. A piaci várakozások - a várható gyenge hazai és európai termés, valamint a feldolgozott termékek alacsony készletszintje miatt - különösen és olyan szinten felfokozottak, amivel évtizedek óta nem találkoztunk. Jelen előzetes prognózis célja, hogy a nagyságrendek tekintetében megbecsüljék a várható hazai termést, de részletes termés- és piaci prognózissal június 06-án lesz elérhető.
A hazai meggytermő terület nagysága 12 000 hektárra rúg, amelyből 55%-a az észak-keleti országrészben terül el, míg közel egynegyede Pest és Bács-Kiskun vármegyékben található. Az elmúlt tíz év során a meggytermés mennyisége jellemzően 55 és 80 ezer tonna között ingadozott, ám az utóbbi években a termelési potenciálunk csökkenést mutatott: a termőterület körülbelül 2 000 hektárral zsugorodott. Az ültetvények öregedése, valamint a legutóbbi évek gazdasági nehézségei is hozzájárultak ehhez a kedvezőtlen trendhez. Normál körülmények között 60-70 ezer tonna közötti termésre lenne lehetőségünk, azonban 2024-ben, amely alapvetően gyenge évjáratnak bizonyult, mindössze 53 ezer tonnát sikerült szüretelni – állítja a FruitVeB.
A vegetáció idén a megszokott időpontban indult, bőséges virágzással, ami a tavalyi aszályos és forró nyár ellenére biztató terméshozamot ígért. Ám április elején beköszöntő fagyok drámaian megváltoztatták a szezon menetét: az erős lehűlés a meggyágazatot is súlyosan érintette, és országos szinten jelentős károkat okozott. Április 7-én virradóra az északnyugati területek (Kisalföld), a Duna-Tisza középső része és a Balaton közvetlen környezete kivételével az ország széles területén erőteljes lehűlés következett be. A hőmérséklet több helyen -2 és -6 °C közé esett, de az északi és északkeleti országrészekben, ahol a hazai meggytermő területek jelentős része található, sok gyümölcstermesztő körzetben -6 és -8 °C közötti lehűlés alakult ki. Ez a drasztikus hőmérsékletcsökkenés nemcsak a meggyet, hanem más gyümölcsfajtákat is súlyosan érintett, komoly károkat okozva a termelőknek.
Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka "megkímélt" Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 °C közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a meggyültetvényeink kis része található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. A fagyok jellege miatt nem lehetett hatékonyan védekezni, a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerek is kudarcot vallottak.
A terméskiesés mértéke tovább nőtt, mivel az észak-keleti országrészben május 10-én hajnalban néhány órára -2 és -5 °C közötti hőmérséklet csökkenés következett be. Ez a hideg időjárás súlyos károkat okozott a kisgyümölcsökben.
A fagyok következményeként rendkívül alacsony hazai termésre számítanak, amelyet jelenleg 35 ezer tonna +/- 15% tartományban jeleznek. A korai fajták, mint a Meteor, Érdi jubileum és Érdi bőtermő, esetében drámai mértékű terméskiesés várható, amely 80-100% között mozog. Az Érdi bőtermő gyenge termése már most is érzékenyen érinti a feldolgozóipart, hiszen ez azt jelenti, hogy a feldolgozási szezon első 7-10 napjában az eddigieknél is kisebb mennyiségekre lehet számítani. A Cigánymeggy helyzete is aggasztó, jelentős kieséssel küzd. A "fürtös meggyek" (mint például Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Éva, stb.) valamelyest jobban szerepelnek, de itt is közel 50%-os kiesésre lehet számítani.
