Egy különleges felfedezést tettek a magyar tudósok: tízmillió éve történt vulkánkitörést azonosítottak az ország területén. Ez a jelentős esemény új fényt vet a geológiai múltunkra és a földtani folyamatokra, amelyek formálták hazánk táját. A kutatás rész

Tízmillió éves, hatalmas robbanással járó vulkánkitörést azonosított egy nemzetközi kutatócsoport Észak-Magyarországon - írja az MTI egy friss kutatás alapján, amelyet Karátson Dávid egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természetföldrajzi Tanszékének vezetője irányított, és öt ország tudósai vettek benne részt.

A kutatás a Nature Scientific Reports című tudományos folyóiratban került publikálásra július elején. Az eredmények szerint a 13,06 millió évvel ezelőtti, négy fázisból álló hatalmas vulkáni kitörés nyomai több mint 3000 négyzetkilométeren terjednek, érintve a Mátra keleti peremét, a Bükköt és a Tokaji-hegységet. A Dobi kitörés, amely a Tarnaszentmária Dobi-oldal lelőhelyéről kapta nevét, egy tízmillió éven át létezett beltenger, a Paratethys sekély partközeli vizeiből származik. Ezt a jelenséget a tufaanyagban előforduló foraminiferák, azaz tengeri egysejtűek vázmaradványai is megerősítik.

A kutatók becslése szerint a kirobbant anyag térfogata legalább 200 köbkilométerre rúg, ami lehetővé teszi egy rendkívül nagy erejű kitörés rekonstrukcióját. Ez a robbanásos esemény a kitörések skáláján a VEI 7-es kategóriába sorolható, jelezve, hogy egy monumentális vulkáni aktivitásról van szó.

A tengervíz és a magma kölcsönhatása olyan szokatlan folyamatokat indított el, amelyek során a magmát porózus állapotba alakította. Ennek eredményeként a centiméteres, sőt deciméteres méretű horzsakövek mellett a kirobbanó anyag túlnyomórészt finom portufát alkotott. Kémiai összetétele arra utal, hogy a hatalmas magma mennyisége több eltérő forrásból származik. A vizsgálatok során kiderült, hogy a tenger mélyéből történt kirobbanás ellenére a szédítő térfogatú tufaanyag javarészt szárazföldön rakódott le. A területen fellelhető alsó határrétegben növénymaradványok, szárak, levelek és szenesedett fatörzsek bukkannak fel, amelyek az egykori élővilág gazdag sokszínűségét tükrözik.

A Dobi kitörés - híres társához, Ipolytarnóchoz hasonlóan - pillanatszerűen konzerválta a korabeli őskörnyezetet. A folytatódó kutatás alapján az prognosztizálható, hogy az Észak-Magyarországon ilyen részletességgel még nem vizsgált vulkanizmus megismerése akár több ilyen területet tár majd fel.