Az OTP és Mészáros Lőrinc bankja több mint 43 millió forintos felügyeleti bírságot kapott.

Nem foglalkoztak eléggé a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen több mint 43 millió forint bírságot szabott ki az MBH bankra, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, valamint az OTP bankra is. Az intézkedés hátterében az áll, hogy a két pénzintézet nem teljesítette maradéktalanul a felügyelet korábbi határozataiban megfogalmazott kötelezéseket, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos hiányosságok orvoslására vonatkoztak – tudatta az MTI.

Az MNB álláspontja szerint az OTP Bank az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége során egy termék esetében nem teljesítette maradéktalanul a szükséges visszamenőleges szűréseket és a megfelelő monitoringot. A bank által alkalmazott módszertan nem volt összhangban a kockázatalapú megközelítéssel sem. A szűrőrendszer helytelen beállításai miatt az OTP Bank belső ellenőrzése nem vette figyelembe a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésének területén készült riportokat, amelyek a releváns trendeket és kockázatokat tartalmazták a szűrőrendszeri szcenáriók, azok módosításai és az értékhatárok vizsgálata során – derült ki a jelentésből.

A bank az ügyfél-átvilágítási folyamatok során nem biztosította a szükséges ellenőrzéseket a megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek esetében, akik korábban már pénzmosási bejelentések célpontjaivá váltak, és akik tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó készpénzbefizetésekre adtak be jelentkezést. Az OTP Bank nem tudta maradéktalanul teljesíteni több határozati kötelezettséget, amelyek következtében a határozatban előírt belső ellenőrzési mechanizmusok sem működtek megfelelően.

Az MBH vizsgálata során kiderült, hogy a kötelezés ellenére a belső szabályzataiban nem alakította ki a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek számláira és az általuk kezelt vagyon alszámláira vonatkozóan a riasztások speciális feldolgozására vonatkozó irányelveket. A megfelelő kontroll hiánya miatt az azonos kockázati kategóriákba tartozó riasztások kezelését sem végezték egységes módon. Ráadásul a korábbi kötelezés ellenére nem alkalmazott elegendő munkatársat ahhoz, hogy a jogszabályokban előírt határidőkön belül elemezni és értékelni tudják a szűrőrendszer által generált riasztásokat. Továbbá, az MBH nem alakított ki megfelelő keretrendszert és gyakorlatot a pénzeszközök forrására vonatkozó információk és dokumentáció beszerzésére sem a korábban megállapított határidőre – állapították meg.