A daganatokról szóló információk tengerében gyakran találkozunk félrevezető állításokkal. Fontos, hogy kritikusan álljunk hozzá az áltudományos nézetekhez, és ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. A megbízható források és tudományos kutatások alapján tájékoz
Az utóbbi években a közösségi médiában számos áltudományos állítás terjedt el a rákkal kapcsolatosan, ami megnehezíti a valós információkhoz való hozzáférést. A rák témája gyakran tabuként jelenik meg a családokban és közösségekben, így nem meglepő, hogy egy új vodcast indult el, ahol elismert rákkutatók és orvosok osztják meg tudományos alapú, őszinte gondolataikat a daganatokról. E kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse a nyílt párbeszédet és segítsen az embereknek eligibilis, megbízható tájékoztatást kapni a betegségről.
Fertőző lehet a rákbetegség? Lehetséges, hogy egy szűk melltartó hozzájárulhat a daganatok kialakulásához? Vannak olyan ételek, amelyek biztosan daganatos megbetegedéseket idéznek elő? Minden ember szervezetében ott lapulhat a rák, csupán nem mutatkozik meg? Az utóbbi időszakban a közösségi média tele van téves információkkal, álhírekkel, és a mesterséges intelligencia által generált applikációk is gyakran terjesztenek hamis állításokat. A "Daganatokról őszintén" című új vodcast célja, hogy világosabbá tegye a helyzetet: ebben az izgalmas sorozatban rákkutatók és orvosok közérthető módon osztják meg tudományos ismereteiket a daganatos betegségekről, hogy a tudományos alapú információk mindenki számára hozzáférhetővé váljanak.
"A rák nem olyan betegség, amelyet fertőzéssel lehetne átadni; ha ez így lenne, a gyógyítási folyamat sokkal egyszerűbb lenne" – magyarázta Pintér Lajos molekuláris biológus és genetikus a 'Daganatokról őszintén' című vodcastban. Kiemelte, hogy bár a HPV-vírus valóban összefüggésbe hozható a méhnyakrákkal, a daganatos megbetegedések mögött sokkal inkább a genetikai prediszpozíció és a környezeti tényezők, például a dohányzás vagy a légszennyezés állnak. Hozzátette, hogy a rákos megbetegedések hátterében lévő DNS-hez kapcsolódó mechanizmusok az evolúció folyamatának is alapját képezik, így az emberiség számára szinte lehetetlen feladat egy univerzális gyógymód kidolgozása.
A kutató rávilágított arra a gyakran hangoztatott tévhitre, miszerint minden ember szervezetében megtalálható daganatos sejt. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb: a daganatos megbetegedések megjelenése egy fokozatos, többlépcsős folyamat, amely bizonyos esetekben sajnálatos módon gyorsan lejátszódhat.
A szegedi biológus elmondta, hogy a "Szent Grál", vagyis hogy egyetlen vérvizsgálatból a daganatok bármilyen fajtájára következtetni lehessen, egyelőre még nem áll az emberiség rendelkezésére, de olyan eljárások már most is léteznek, amelyek egy már kezelés alatt álló betegnél a vérminta alapján követni tudják a daganat állapotát, alakulását. Pintér Lajos és más szegedi kutatók, illetve orvosok jelenleg is dolgoznak olyan eljáráson, amely például a vizeletből képes lesz kiszűrni a prosztatadaganatok jelenlétét, csökkentve ezzel a kényelmetlen tűszúrásos biopsziák számát.
A genetikus szerint a likvid biopsziás eljárások a jövőben sokkal pontosabban jelezhetik a daganat jelenlétét a szervezetben, mint egyéb szűrővizsgálatok, mert minden daganat kialakulása DNS-szinten kezdődik - és ezt már most is nyomon lehet követni bizonyos vérvizsgálatokkal.
