Valószínűleg félreértett valamit a miniszter: a gazdaságpolitika kiemelkedő alakjai álltak mögötte, hogy támogassák őt.
Örömmel értesítjük, hogy egy emailt küldtünk Önnek! Kérjük, nyissa meg az üzenetet, és kattintson a Feliratkozás linkre a megerősítéshez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Nagy Márton véleménye szerint a Költségvetési Tanács (KT) számításai nem pontosak, mivel 2026-ra 280 milliárd forinttal magasabb összegű támogatásra lehet számítani az egészségügy területén. A költségvetési tervezet alapján egyértelmű, hogy az egészségügyi finanszírozás tovább fog bővülni, és 2026-ban eléri a 3919 milliárd forintot, ami a 2025-ös évhez képest 280 milliárd forintos növekedést jelent.
Horváth Gábor, a Tanács elnöke, a mai napon kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanács a 2026-os költségvetés tervezetéről készült véleményében nem tett olyan kijelentést, miszerint az egészségügyre szánt kiadások jövőre csökkennének.
Ezt azzal magyarázta, hogy a vélemény az Egészségbiztosítási Alap három legjelentősebb forrását, a szociális hozzájárulási adóból, a járulékokból (a társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető részéből és az egészségbiztosítási járulékból álló), valamint a Költségvetési hozzájárulások cím alatt előirányzott támogatásokból származó működési bevételét értékelte. Utóbbi csökkenését több mint ellensúlyozza az első két soron tervezett magasabb összegű bevétel - figyelmeztetett.
Horváth Gábor kitért arra is, hogy a vélemény az egészségügyet érintően továbbá megállapítja az állami beruházási fejezet kiadásainak egészségügyi és szociális intézmények felújításaihoz kapcsolódó tervezett növekedését, valamint az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrás szerepeltetését a tervezetben.
A KT, amely véleményezte a jövő évi költségvetési törvény tervezetét,
A félreértés forrása az volt, hogy a KT közölte, miszerint az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezet keretében 1710,9 milliárd forintos támogatásban részesül, ami 9,4%-kal kevesebb az előző, 2025-ös évre tervezett összegnél.
Ugyanakkor a véleményből kiderül, hogy a központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és járulékokból eredő bevételi előirányzata 9574,3 milliárd forint, amely 9,2 százalékkal több a 2025-re költségvetési törvénybe foglaltaknál. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 6244,1 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapot 2853,4 milliárd forint, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot 476,8 milliárd forint bevétel illeti meg.
Az egészségügyi intézmények számára a meglévő forrásokon felül 80 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre. A gyógyító és megelőző ellátásokra szánt költségvetési keret 2026-ban 2886,3 milliárd forintra nő, ami 4,3 százalékos emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest. A Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás keretének tervezett összege 195 milliárd forint 2026-ra, ami 8,3 százalékkal haladja meg a tavalyi törvényben előírt összeget. Az elmúlt évek előirányzat-teljesítése a következőképpen alakult: 2023-ban 135,7 százalék, 2024-ben 153,1 százalék, míg 2025 első negyedévében 34,1 százalékos teljesítményt mutattak. A KT szerint a 2026-os előirányzat, figyelembe véve az utolsó három év adatainak és az 2025-ös időarányos teljesülésének elemzését, valószínűleg nem lesz elegendő.
