Végre egy örömteli fejlemény az mRNS-vakcinák világában! | Demokrata Az mRNS-vakcinák kapcsán most egy igazán bíztató hír látott napvilágot, amely reményt adhat a jövőre nézve. A legfrissebb kutatások és eredmények új perspektívákat nyitnak meg a vakciná
A most vizsgált adatok több mint ezer, előrehaladott melanómában és tüdőrákban szenvedő betegtől származtak, akik úgynevezett immunellenőrzőpont-gátló kezelést - vagyis olyan terápiát, amely kikapcsolja az immunrendszer "fékeit" (pl. PD-1, PD-L1, CTLA-4), így a T-sejtek újra felismerik és megtámadják a daganatot - kaptak.
A kutatók megállapították, hogy azok az egyének, akik a terápia megkezdése előtt száz napon belül részesültek Pfizer- vagy Moderna-vakcinában, három év elteltével több mint kétszer akkora eséllyel élték túl ezt az időszakot, mint azok, akik nem kapták meg ezeket az oltásokat. Különösen figyelemre méltó, hogy a hagyományosan gyengén reagáló daganattípusok esetében közel ötszörös javulást tapasztaltak a hároméves túlélési arányban.
A szerzők megállapították, hogy az összefüggés továbbra is jelentős maradt, még akkor is, amikor statisztikai korrekciót végeztek olyan tényezőkön, mint a betegség intenzitása vagy a meglévő társbetegségek.
Az állatkísérletek során végzett kiegészítő vizsgálatok rámutattak, hogy az mRNS-alapú oltás olyan funkciót tölt be, mint egy "riasztó rendszer": fokozza az immunrendszer éberségét, segít a daganatok azonosításában, és ellensúlyozza azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi a tumor számára, hogy elnyomja az immunválaszt. A kutatók kifejtették, hogy a vakcina és az ellenőrzőpont-gátló kombinációja képes "felszabadítani" az immunrendszer teljes potenciálját, így a daganatok érzékenyebbé válnak a kezelésekre.
A csoport hangsúlyozta, hogy míg a fertőző betegségek ellen kifejlesztett vakcinák elsődlegesen a megelőzésre összpontosítanak, addig a daganatok ellen alkalmazott oltások már terápiás célt szolgálnak. A személyre szabott mRNS-alapú rákkezelések kidolgozása rendkívül költséges és időigényes folyamat, míg a COVID-oltások nem szükséges, hogy személyre szabottak legyenek; ezek világszerte könnyen hozzáférhetők és bármikor alkalmazhatók a kezelés különböző szakaszaiban.
A következő lépés egy átfogó klinikai kutatás, amely tüdőrákos betegeken zajlik, és célja, hogy megvizsgálja az immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapó páciensek válaszreakcióját. A résztvevőket véletlenszerűen osztják csoportokra, hogy kiderüljön, kapnak-e COVID-19 mRNS-oltást a kezelés mellett, vagy sem. Ennek a tanulmánynak az a fő célja, hogy tisztázza, vajon az oltás beépíthető-e a szokásos kezelési protokollokba, és képes-e fokozni az immunterápia hatékonyságát olyan betegeknél is, akik eddig csak korlátozott javulást tapasztaltak.
