Bár Nicolas Sarkozy fellebbezett döntése ellen, a bíróság végül elutasította kérését, így most jogerős ítélet született ellene.

Szerdán a francia legfelsőbb bíróság elutasította Nicolas Sarkozy, a korábbi francia elnök fellebbezését a Bygmalion-ügy kapcsán, így megerősítették az egykori államfőre vonatkozó, tiltott kampányfinanszírozás miatt hozott ítéletet - számolt be róla a Reuters. Ez a döntés újabb jogi nehézségeket okoz Sarkozy számára, akinek nemrégiben egy másik ügyben közel egy hónapot kellett börtönben töltenie.

A 70 éves volt elnök fellebbezést nyújtott be egy 2024-ben hozott ítélet ellen, amely a 2012-es, kudarcba fulladt újraválasztási kampányához kapcsolódik. Az ítélet tiltott kampányfinanszírozás miatt született, és a bíróság egyéves börtönbüntetést szabott ki rá. Azonban a büntetésből hat hónapot felfüggesztettek, és a volt elnök alternatív lehetőségeket kapott, például elektronikus nyomkövető viselését, amely lehetővé teszi számára, hogy elkerülje a börtönbe vonulást.

A volt elnököt még szeptemberben ítélték el és - bár fellebbezett - október 21-én mégis be kellett vonulnia a börtönbe, ahol végül három hetet töltött. Majd november elején kiengedték, mert egy fellebbviteli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte és a korábbi államfő bírósági felügyelet alá került.

A 70 éves volt elnököt szeptemberben elsősorban azért ítélték el, mert a 2007-es elnökválasztási kampányban törvénytelen líbiai finanszírozást használt. Tíz évig tartott a korrupcióellenes vizsgálat, amely után azzal vádolták meg Sarkozyt és néhány közvetlen munkatársát, hogy paktumot kötöttek a líbiai rezsimmel, amelytől közvetítőkön keresztül készpénzzel teli bőröndöket kaptak, amelyekkel 2007-ben illegálisan finanszírozták a volt elnök kampányát. A bíróság ugyanakkor azt is vizsgálta, hogy a kampányfinanszírozásért cserébe Kadhafiék kértek-e diplomáciai, jogi és üzleti kedvezményeket.

Egy ezt megelőző ítéletének büntetésétől, egy lábára szerelt nyomkövetőtől, 2025 májusában szabadult meg a volt államfő. 2023-ban befolyással való üzérkedés és korrupció miatt kapott jogerősen három évet, amit a legfelsőbb bíróság 2024 decemberében hagyott jóvá. A politikus büntetéséből két évet felfüggesztve kapott, míg egy évet otthon, nyomkövetővel a lábán kellett letöltenie. Bár idén februárban megkapta a nyomkövetőt, idő előtti szabadságát annak köszönheti, hogy elmúlt 70 éves, így kérvényezhette a félidőben járó büntetésből a feltételes szabadlábra helyezést, de így is szigorú szabályoknak kellett megfelelnie.

Miután Sarkozy megszabadult a nyomkövető eszköztől, továbbra is köteles volt betartani a felfüggesztett szabadságvesztésére vonatkozó előírásokat. Ez azt jelentette, hogy kizárólag bírósági engedéllyel hagyhatta el az országot, vagy tölthetett el több mint 15 napot otthonától távol.

A befolyással való visszaélés is a líbiai nyomozáshoz köthető, mert már 2014-ben is lehallgatták a volt elnök telefonját. Az egyik ilyen rögzített beszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magasrangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A megígért poszt Monacóban végül nem valósult meg Azibert számára, miután Sarkozy, a felvételek alapján, az utolsó pillanatokban visszavonta a támogatását. Rájött, hogy lehallgatják, és emiatt nem lépett közbe a bíró érdekében.

A Bettencourt-ügy középpontjában egy rendkívül súlyos vád állt, amely Sarkozy korábbi francia elnök politikai ambícióit érintette. A vádak szerint Sarkozy visszaélt Liliane Bettencourt, a l'Oréal kozmetikai óriás örökösnőjének egészségi és mentális állapotával, hogy jogellenesen anyagi támogatást nyújtson saját 2007-es elnökválasztási kampányához. Az ügy során Sarkozyt részletes kihallgatásnak vetették alá, és vádat is emeltek ellene, ám végül a nyomozás során nem álltak rendelkezésre elegendő bizonyítékok, így a vádakat ejtették. Az ügy számos kérdést vetett fel a politikai etika és a kampányfinanszírozás terén, valamint rávilágított a gazdagok és a hatalom összefonódásának problémájára is.

A francia üzletember, Bernard Tapie, már 1993-ban összetűzésbe került a már nem létező Crédit Lyonnais bankkal, amikor is azt állította, hogy a pénzintézet megtévesztette őt. A bank 315 millió euróért megvásárolta Tapie Adidasban lévő részesedését, majd csupán egy év elteltével 700 millió euróért értékesítette azt. Ezt követően egy rendkívül hosszú pereskedési folyamat vette kezdetét, amely végül másfél évtizeddel később, véletlenül Sarkozy elnöksége alatt ért véget.

A nyomozás során azt próbálták kideríteni, hogy a Tapie és Sarkozy belső köre közötti szoros kapcsolatok befolyásolták-e a kormány 2007-es döntését, hogy magánvitarendezési törvényszékhez forduljon a hosszú ideje húzódó vita megoldásáért. A választottbíráskodás végül Tapie javára döntött, és a kártérítés kamatokkal együtt 403 millió euróba került a francia államnak.

Azt is fontos megjegyezni, hogy Tapie korábban szocialista kormányok tagja volt, majd idővel váltott és beállt Nicolas Sarkozy támogatói közé, elnöki győzelmét segítve. Fura módon elnöksége alatt Tapie ötvenszer járt az Élysée-palotában és ebből 12-szer Sarkozy is jelen volt a megbeszéléseken az üzletemberrel, aki az Olympique Marseille elnöke is volt. Sarkozy érintettségét nem lehetett bizonyítani.

A választottbíróság koncepcióját Christine Lagarde, akkori pénzügyminiszter, vetette fel. Lagarde később az Európai Központi Bank, majd a Nemzetközi Valutaalap elnöki posztját is betöltötte. 2016-ban gondatlanság miatt bíróság elé állították, de ez nem rontotta le a hírnevét a pénzügyi szektorban. 2012-ben, amikor Nicolas Sarkozy mandátuma véget ért, egy új francia szocialista kormány alakult, amely vitát indított a Sarkozy idején született döntőbírósági ítélet körül, amely Bernard Tapie javára született. Ezt követően négy éven át tartó jogi csatározás kezdődött, amely végül a választottbírósági döntés törléséhez vezetett, hivatkozva a "feltételezett csalásra".

A Tapie-ügy lényege tehát az, hogy Sarkozy elnöksége alatt egy régóta húzódó, vitás üzleti ügyben Tapie számára - aki Sarkozy közeli támogatója volt - egy rendkívül kedvező döntőbírósági ítélet született, amelynek kártérítéséért és a kamatokért az államnak kellett helytállni, és mindvégig ott lebegett a gyanú, hogy a döntés hátterében politikai befolyásolás állt.

Idén júniusban Sarkozytól megvonták a Becsületrendet. A rend előírásai szerint jogerősen elítélt személy nem viselheti a kitüntetést, így a döntés várható volt. Mivel tavaly decemberben jogerőssé vált az ítélet, és a hatóságok nyomkövetőt is rögzítettek a bokájára, nem maradt más lehetőség, mint hogy visszavonják tőle a Becsületrendet.

Sarkozy a második francia elnök, akitől megvonták a Becsületrend kitüntetést. Az első ilyen eset Philippe Pétainé, aki a náci rezsim támogatásával vált hírhedtté, és akit 1949 augusztusában árulás vádjával ítéltek el.