"Minden Egész darabokra hullott" a magyar falvakban.
A 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb fordulópontjáról beszélünk, amely meghatározó hatással volt arra a kulturális környezetre, amelyben Krasznahorkai irodalma megformálódott. Ez a mélyen gyökeredző változás szülte azt a különleges atmoszférát, amely lehetővé tette a szerző egyedi hangzásának kibontakozását.
Ez a cikk nem a Nobel-díjazott Krasznahorkai László művészetéről és írói jelentőségéről akar szólni - megjelentek már róla jó tollú, irodalmár kollégáink sorai e hasábokon az előző két lapszámban. A Krasznahorkai-féle világképről és a műveiben bemutatni szándékozott életvilágról azonban továbbra is van mit írni. A 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb fordulópontjáról beszélünk, amely meghatározó hatással volt arra a kulturális környezetre, amelyben Krasznahorkai irodalma megformálódott. Ez a mélyen gyökeredző változás szülte azt a különleges atmoszférát, amely lehetővé tette a szerző egyedi hangzásának kibontakozását.
A magyar falvak mélyén ősi közösségek élnek, amelyek organikus módon fejlődtek, és amelyek tagjai büszkén viselik a paraszti lét minden kihívását. Ezek az emberek, akik önállóságra, szorgalomra és a család iránti tiszteletre nevelkedtek, a kemény munka által nyerték el méltóságukat, és ezt a tiszteletet a körülöttük élők iránt is kiterjesztették. Az ő világuk, amely a 20. század közepén drámai módon megváltozott, mintha a történelem kaszája csapott volna le rájuk, kiszakítva őket az addigi létezésükből. Az a "sátán", aki e kaszát forgatta, földi ügynökeivel együtt mély sebeket ejtett a magyar falvak életén, és eltörölte az egyensúlyt, amely eddig a közösségek alapját képezte. Azóta a falvakban élők sorsa széttöredezett, és a lelkek, akiket a múltjukkal való kapcsolatuk elvesztése sújt, egy zűrzavaros világban keresik helyüket, ahol a szellemi és anyagi lecsúszás mindennapos valósággá vált.
Miért vált oly érzékennyé a sorok írója, aki távol áll a magyar faluktól, és akinek felmenői semmilyen szinten nem foglalkoztak a földműveléssel? Azért, mert éppen egy olyan szociográfiát olvas, amely a legjobbnak számít a valaha készült munkák között, és amely a magyar falu évezredes valóságát tárja elénk - még a múlt század közepi, átalakulásokat és pusztítást hozó időszak előtt. Ez a néprajzi alapmű nem csupán a falu történetét meséli el, hanem egy különálló tanulságos példázat is a kommunista diktatúra sötét, romlott természetéről.
